Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-28 [227]
/íúíAJ^KIA SZÁZADIK KÖZ ÜLÉSE .Folytatás 2,/ Mátyás tudta ós érezte, mi a hivatása: nemzete nyugodt életéne:- ée egészséges fejlődésének biztositása, a belső" erők egyesítése, teljes kihasználása és a határokon találkozó "-ülső erek békés, avagy harcos egyensúlyozása által* Tudta, hogy e hivatás egyik elomo a harc, a magyar állani és a nyugati kultúra folytonos védelme, Reneszánsz egyénlségéből ós magyar hagyományokból táplálkozó hatalmi törekvéseivel, királya erőforrásainak gyarapításával, nyugat felé támadó, dél felé védekező hadviselésével, az állam korszerű átszervezésivel és az uj reneszánsz szellemiség kialakításával korántsem térítette el nemzetet - mint fontoskodó ^bírál ói mondjált - a szentistvánl hagyományo*-.on épülő történeti hivatácától, inkább megedzette és felvértezte e hivat áo betöltésére, R Q neszáncz fejedelem volt. Remekbeszabott, európai viszonylatban is kimagasló példánya a monarliikus és rendi erők dualizmusán épült nemesi állammal harcba-, szálló újkori királynak, a nyugati fejlődésben később oly nagy szerephez jutott nemzeti abszolutizmusnak. Mégis a szentistvánl hagyomanyok szellemében fogott a magyar állam szervezetének korszerű'átépítéséhez és óvakodott a nemzeti önkormányzat elvén csorbát ejteni, A nemzeti erők egyesítésével, a központi hatalom megerősítésével, a kor szellemének megfelelő, uj kormányzati és igazgatási szervezet kiépítésével akarta felemelni nemzetét, erőit fokozni, műveltségét gyarapítani, életét megkönnyíteni, magyar népét boldogítani. Tisztán látta, hogy mindennek alapfeltétele a maga hatalmánál" biztosítása és fejedelmi akaratának teljoo érvényesítése. Tudta, hogy ezért meg kell küzdenie külső ós belső ellenségeivel. Le is számolt valsmennylökkel és megszerezte magának a szont koronát, uralma törvényességének elismerését, a királyi hatalom teljességét, sőt a déli »seh tartományok, hódolatát, országának a belső béke és külső biztonsá • nyuga: iát, - Most már megindulhatott és az első harci stünetben meg is . indult az országópitő munka. Az újjászervezést az országgyűlés összetételéne' módosításán és hatalmának korlátozásán kezdte, Törvényeit a rendek meghallgatásával, de mindig saját elgondolása szerint hoz*a, Az adót és katonát kérte, de kérése voltaképpen követelés volt. Az országgyűlésre nagy tömegekben összesoreglő köznemesekot eltiltotta a személyen raegjelenéstó'l, vármegyénként választott követek küldését rendelte el, A főnemességet pedig egyszerűen kicsorélte. Uj embereket emelt saját bizalmasai és lelkes hívei közül a zászló s uri méltóságokba, a vajdaság, a délvidéki bánságok és a vármegyék élére. Araaga híveinek adta a nagyobb egyházi javadalmakat is, A magyarság alsóbb rétegeiből fölemelt uj főurak .'.s főpapok jutottak vezetőszeruphez a megelőző időszakban a nagybirtok hatalmi törekvéseinek főeszVözévé vált királyi tanácsban s mellette nagy szerephez jutott a királyt/*! közvetlenül függő • a no el 1 ária, A nagybirtokos urak feudális szellemű területi kormányzatát minden politikától távol álló hivatalnoki .közigazgatással' cserélte fel s a külpoliti :ai vonalvezetés állandóságát biztosítandó, állandó követeket is tartott az. európai udvarokban. - Hasonló szellemben szervezte át a törvénykezést. Az ügyek, végső intéz.'sét a királyi Kúriába vonta s az állandó királyi kúriai bíróságok hatáskörébe utalta, ^létrehívta a nyugateurópai fejlődést is sok t ékintétben megelőz*, de Mátyás 1 orai halála miatt sajnos, torzónak maradt újkori magyar államigazgatási szervezeteEial akult az uj törvénykezési szervezet, melyek, mai felsőblroságaink fölépültek. -.A nagybirtok hatalmával .-.zemben igyekezett biztosi ,ékot szerezni a várraegye újjászervezése és a városi polgárság- erősbitése által is. A vármegyét a jómódú középbirtokosságra építette. A városokat kiváltságaik gyarapításával, kedvezmények biztosításával és a városi szövetségek alapításának előmozdítás .val erősítette, A királytól függő uj hivatalnokarísztokráoia életrehiv is ...val és a megyei középbirtókosság. támogatásával a maga politikai hatalmát erősítette, A városi polgárság felemelésével és a jobbágyság helyzetének könnyítésével az adózó osztályok gazdasági erejét növelte s vele az államháztartás .lövedelmoát gyarapította. Ez utóbbi cél érdekében újjászervezte a regale-gazdaságot és a királyi uradalmakat s évente, s "t néha egy évben többször is kivoL tette az^egy forintos rendkívüli adót. Ezek a jövedelmi források fedeznék hadjáratainak és udvartartásának, diplomániájának: ós kedvteléseinek