Magyar Országos Tudósító, 1940. április/2
1940-04-09 [226]
A iíÉPMUVESZETI MAGÁNGY JTEMÉNIEK SIKERE A HÁZIIPARI KIÁLLÍTÁSOD, A Magyar Háziipari Központ kiállításán több mag ángya j tőnek, eddig még sehol be nerc mutatott népművészeti anyagát állították ki. Többek között Matyasovszkyné Zsolnay Teréz gyűjteményéből származó török hódoltság utáni és renaissanee mintájú szőrrel varctt lepedővégek, dr.Gönyey Sándor, dr.Domanovszky György és az Izabella Háziipar Egyesület régi matyóhimzései, valamint dr.Möller István, Ajkai Józsefné, Holló Valéria és a^Mester-utcai községi nőipariskola erdélyi darabjai szerepelnek a kiállításon. Bemutatják ezenkívül a pécsi városi múzeumban őrzött baranyamegyei néprajzi gyűjteményt, Fischer Bóláné baranyai kézimunkáit, a veszprémi múzeum és dr.Györffy István különleges régi faragott és •..spanyolozott pásztorraunkáit, A kiállítás április 11-éig marad nyitva és hétköznapokon 10-17 óráig, vasárnap és ünnepnap 10-14 óráig -.tokinthető meg 50 fillér belépődíj mellett,/Kecskeméti.-utca 10./ /MOT/B, SZÁZÉVES A NEMZETI ZENEDE. 1840. március 5-én nyili.". meg a P e stbudai Hangász Egyesület nyilvános énekiskolája, a mai Nemzeti JZ e nede énektanfolyama, A H a ngász Egyesület ebben az időben . vezető zenei intézmény volt, a klasszikus zene nagymestereinek kultuszát teremtette meg^ nálunk, de emellett az akkori magyar zeneszerzők müveinek bemutatásara is nagy súlyt helyezett, A Hangász Egyesület már 1836-ban tervbevette az énekiskola felállítását, de előbb a konzervatórium zavartalan fejlődósét akarták biz te sitani. A terv fontosságát elsőnek. Liszt Ferenc ismerte fel és az 1840-iki, valamint az 1846-iki pesti hangversenyeinek jövedelmével az alapitók élére állott. Az iskola életének első szakasza tehát csak előkészítése volt a konzervatórium szervezetének. Első igazgatója Mátray Gábor, aki a magyar zenetörténeti' kutatásban ^úttörő volt, hozzálátott az intézet fokozatos kiépítéséhez, 1850. oszéft flyltották meg a hegedűtanfolyamot, 1851-ben alkalmazzák az első fuvóstanárokat, a zongora,-gordonka- és zeneszerzés! tantárgyak pedig 1852től kezdve szerepelnek a tanrenden. Az első tanárok között volt Thern Károly, a magyar operairodalom történetének kimagasló^egyénisége, Huber Károly kiváló hegedűs és zeneszerző, /Hubay Jenő atyja/és Szuk L ipót, a gordonka európainevü magyar mestere, 1865,nyarán tartotta az intézet akkor még Pestbudai Zenede néven negyedszázados jubileumát, A nagyszabású ünnepség fénypontja Liszt Ferenc Szent Erzsébet-legendájának bemutató előadása volt, amit ő maga vezényelt. Liszt mellett Erkel, Mosonyi és Villan ann voltak az évforduló főbb szereplői, 1874-ben megnyitották az ország első orgonatanszakát Erney József vezetésével, majd megszervezték az iskolai zenekart Huber Károly vezényletével. Az intézet hangversenyei különösen később Gobbi Alajos igazgatása alatt a magyar zene népszerűsítésének szolgálatában állottak. A Nemzeti Zenede cimet a kiegyezés évében vette fel az intézet. 1875-ben bár 0 Prónay Gábor- és Mátray Gábor halála után gróf Zichy Géza elnök és Bartay Ede igazgató vették át a vezetést. Ekkor az ország vezető intézményévé fejlődött a henede, A tamárok között ekkor már' ott voltak Hubay Jenő, Aggházy Károly, Székely Imre és Tonka István, A világháború utolsó évében SO körül járt a tanárok száma és a növendék létszám meghaladta az 1500-at, A világháborút követő helyzet hátráltatta a zenede működését,de akkor is ott voltak a növendékek között a magyar zenei élet legjobbjai. A zenede nemcsak a mai nehéz időkben teljesiti kötelességét, hanem a jövőben is fokozott munkával é__rködik a magyar zene felett. Ma a Nemzeti Z G nede Egyesület a letéteményese az évszázados tanintézetnek, i élén gróf Zichy János elnökkel. Az iskolafenntartó egyesület munkáját ! az utóbbi években jelentékenyen megkönnyítette a Nemzeti Z e nede Barátai A Egyesülete, amelynek élén dr.Márkus Jenő elnök áll e /LÍOT/3,