Magyar Országos Tudósító, 1940. április/2

1940-04-11 [226]

—A MEP EGYESÍTETT BIZOTTSÁGA BEFEJEZTEVSAJTÓNOVELLA TÁRGYALÁSÁT. A agyar „let Pártja egyesi tett igazságügyi és közjogi bizottsága ^ezey ajos dr.Ji- 3§kő Géza dr, elnöklésével, H

u

szovszky L

a

jos dr, előadásán >an, befejezte a sajtójog módosításáról és kiegészítéséről szóló törvenyavaslat általános és részletes vitáját, amelyen mindvégig részt-vett r. Radoosay Lá3zló igazságügymirdszter és Antal István igazságügyi álamtitkár is. Az általános vita végén az ^igazságügyminiszter hosszabb es2édben válaszolt az elhangzott felszólalásokra, a részletes vitát >edig Antal I

s

tván igazságügyi államtitkár beszéde vezette be, A vita orán felszólaltak: vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, Milotay István, akkai János, vitéz S

0

mogyváry G

y

uia, P

a

jor Győző, Vályi L

a

jos, gróf junyaáy í

ereno, H

agy László, János áron, vitéz Z

Q

rinváry Szilárd és G

tró Kálmán országgyűlési képviselők, A felszólalásokra'az igazságügyminiszter válaszolt ós több ó

c

iositá javalathoz hozzájárult, A

z egyesitett bizottság e mOdositá3ok:al fogadta el a javaslatot. Az egyesitett bizottság hét ülésnapon árgyalt./MOT/jc, BESSEftYEY ZÉNÓ ÉS BABARC2Y ISTVÁN A BERLINI-TÉR ü J JAREIÍI'AZÍS kRőL. Nagy érdeklődéssel kisért ankétot tartott cskt-rtökön este . Belső Lipótvárosi keresztény Társaskör és a M

agyar Éjét ik,

e

resztény Özségi Pártja a B

e

rlini-tér uj járendezésáről a belső lipótvárosi Keeszteny Térsaskör "helyiségében. Az ankétot Nyáry Miklo

a dr,, törvényatógági bizottsági tag rendezte. Az ankétot Lázár F

8

renc, törvjnyhat°

3 ági bizottságilag tyitotta mog

? hangoztatva, hogy milyen nagy jelentőséggel bir a B

e

rlini^ ér rendezésének kérdése városrendezési és közlekedési szempontból, E

z

után dr. 3?

a

rczádi Láz ér Jenő, a Közmunkatanács

( város rendezeti főosztályánalt főnöke tartotta meg igen érdekes előadását. Bevezetőében rámutatott arra., hogy a város szabályoz ás elsősorban műszaki, pénz ;yi és jogi vonatkozású, E három elv figyeLmerkivül hagyásával gyakor.ti mcí oldást nem-lehet készíteni. Minden városszabályozásnál kiinduló >ont a közlekedés, A mult 3zázad vége óta hatalmas fejlődés mutatkozott i közlekedés terén* Megjelentek az utcákon a villamos vas utal', majd a ép jármüvek, amelyek a legnagyobb probléma elé állították az illetékes ato

s

ágokat, F

e

lmerült a pályaudvarok, az uxszinti, a földalatti és maasvasut kérdése. - Ami a Berlini-teret illeti, B

u

dapest legnagyobb forgalmú ere. Naponként reggel 7 ó

r

átó] este 9 ó-,,áig, mintegy 2 6,a,o jármű érin1, A Berlini-téren r.égy fontos 'útvonal fut össze. Egyrészt Vac feiől, . vidéki forgalom bonyolódik le, a Szent Igtván-körut felől a bécsi és lyugati közlekedés, a Vilmos-császár-uton és a T

e

réz-körúton pedig a lelvárosi nagy forgalom* Ez a közlekedési helyzet a jövőben némiképpen lód osulni fog. Az óbudai hid megépítésé bizonyos mértékig tehermentesi•eni fogja a 9

a

ríini-teret, mert eltereli a nyugat felől jövő közlekedést,. dunaparti gyorsvasút megépítése is tehermentesítést jelent,'Szó van zenkiyül arról, hogy a -'yiigati--pályaudvart hátrébb helyezzék. Ennek a ervjenk '. ereszéül vitele is j°hat ássál lesz' majd a s

0

rllni~tér nagy forgalmára. - A Berlini-tér közlekedésénél először tekintetbe kell enni a gyalogjáró, azután a gépkocsi^ s végül a villancsközl éledést. /í/oiyt.köv./