Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1
1940-04-08 [225]
ZU riYDGALMAZCPT OTI-TITKAR ÜGYE /5. folytatás/ Retteghy Béla Oti-fdfelügyelő a rágalmazást pör második sértettje is vallomást tett. EIsm»nó>tt&, hogy a kecskeméti volt vezető anyagi zavarokkal küzdött és egy alkalommal felajánlotta 25o pengő ellenében két perzsaszőnyegét, amelyek ugyancsak ilyen összegért voltak a zálogházba téve. ö megvette a két zálogeédulát, • kiváltotta a szőnyegeket, kiderült, hogy azok még annyi pénzt sem érnek. Emiatt szemrehányást is tett a kerületi vezetőnek, aki megígérte neki,' hogy visszatéríti az ötszá? psngőt és visszaveszi a szóny ?g-áet, E kérdés.körül fogyta 1- "te azok a telefonbeszélgetések, közte és a keos'-eméti kerületi vezető között, amelyekről e pörben is s",ö van. Retteghy Béla határozottan ki jelentette, hogy Ő a kecskeméti kerületi vezetőt nem értesítette az elrendelt rovancsoláso-ról. Az elnök Retteghyt is megkérdezte, lgaz-e az, hogy a VVeis Istvánnak adott tis ti becsű* -ts:',avát később, aaiko- aégyssam özt vo"t ".'/eisszal, viss zavonta, illetve kijelentette, hogy Mann rábírására folytatta le Kecskeméten a tendenciózus vizsgálatot és hogy a kecskeméti tanuk nem a valöségna 1- megfelelően vallottak . • Ez elejétől végig valótlanság, - válaszolta hevesen Rettegjiy.ftem használhatok elég aris kifejezést, amellyel visszautasítsam e«t az állítást, Sn huszártiszti bee sülétszavamra kijelentettem és meg is esküdtem, hogy az e»,rerdalt rpvancsolásokról ssnkit sem értesítettem 4s nem igaz az, hogy később T'eis előtt négyssemközött ezt visszavontam volna. Az elnök elrendelte Retteghynak k'eis Istvánná" való szembe sitfisét, \1'eis István az izgalmas jelenet során fenntartotta előbbi va iomását, majd az s'nök f-lhivására vallomására az esküt is le tette, Asboth Frigyes ^rír, ügyész emiatt seamigsági okot jelentett be és kérte a két sértettnek megesketését is. A törvényszék azonban ezt mellőzte, mire az ügyész emiatt is semmisségi rkot jelentett be. Több irat ismertetése után Asbóth Frigyes kir, üJsyész tartotta meg vádbeszécét és a perben elhangzott tanúvallomásokkal foglalkozva azt hangoztatt a, hogy Vieis Istvánnak feltevéseken ajbapuló vallomását a törvényszék meghozandó Ítéletében alapul nem fogadhatja el és a főtárgyalás anyagából kittfinőleg a vád" ottnak a valos'?g bizonyítása nem sikerült. Mivé' ve?ető f ofjisztrise" Ők megrágalmazásárói vas szó, kérte megfelelő büntetés kiszabásét, Dr, Zlmmermann Lajos védőbeszédében viszont arra mutatott rá, hogy a tanukl»ha..Igatásokból a törvényszék minden kétséget kizáró" 1 ag megállapíthatja, hogv a vádlott a belügyminiszterhez benyújtott kérvényében as Igazat irtja? mive"\ tehát a valóság bizonyítása sikerült, kérte védence főimentésát./la/ Hosszabb .tanácskozás után hirdette ki dr. Pálffy Elek az ítéletet. A törvényszék eszerint Bjnd.er Károlyt az ellene emelt vádak aló\ felmentette. Az indokolás szerint a kihallgatott Weis István vallomása, továbbá a fegyelmi iratok tartalma egybevetve a többi tanú vallomásával, azt eredményezte; hogy a királyi törvényszék megállapította: a valóság bizonyítása sikerült, kivéve arraveoatkozóan, hogy"),íann Kelmén aligazgató a létszámcsökkentési rendelet segítségével félretette Eindert az útból." Dr. Yíeis István vallomása azonban alátámasztja a vádlottnak azt a gyanúját, hogy őt üldözték s az ügyben való szerepe következtében nyugdíjazták. 3* a vádpont nem bi zonyoéoflott be teljes mértékben, a kúria gyakorlata szerint azonban, ha a tényállítások nyomatékos többsége va ónak* bizonyul, a tényállítások kisebb részének nem t--". jes bironvitása megtett is a tényállításokat bizonyítottként kell elfogadni. A !cv« törvényszék tehát m-gá 11a oltja, hogy a valóság bieonyit'sa sikerült s ezért a vádlottat felmentette. A vádlott és védője tudomásul vették az Ítéletet, sz ügyész fellebbezést jelentett be, /AOT/ P,
