Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1
1940-04-05 [225]
— — ----------- BU2L ÖJ. OCÜC<ilU i II « • • • • UAUÍAl Budapest, 194o. XDÍKK április 5. Ö-^^^ — /Partértekezlet folytatás / Radoosay László igazságügyminiszter ismertette ezután az egyeS igazságügyi szervezeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatát, amely az igazságügyi szervezetnek a visszacsatolt területekéi! való átszervezésével foglalkozik s a szegedi Ítélőtábla területének kiterjesztéséről intézkedik. Reményi Sohneller Lajos p^énzü"- -miniszter az egyenes ad okra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatát s annak alapelveit és e^yes fontosabb rendelkezéseit ismertette . A pártértekezlet mindkét törvényjavaslatot általánosságban elfogadta , Jurcsek Béla szólalt fel ezután s napirend előtt a cenzúra működését bírálta. Többek közt kifogásolta, hogy amikor az egyik napilap húsvéti számában az egyik tengelyhatalommal teljes tárgyilagossággal foglalkozó cikk jelent meg a cenzúra jóváhagyásával, később a ciki: iroját v \ élesen támadó, gyalázkodó cikkek jelenhettek mes egyes lapokban. Még több v. panaszt tett szóvá felszólalásában, amelyre vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt és•kijelöntette, hogy az elhangzottakat a miniszterelnök tudomására hozza. Az értekezlet ezután áttett a p ártinterpelláciek mégha liga tására. Mester Miklós a névmagyarosítások meggyorsítását'kérte s felvet'"" eery állandó n^évügyi tanács felállít ás ának gondolatát. Kérte még" a gyakran fölvett nekek és védett nevek kérdésének rev'izió. alá vételét, a kettős nevek felvételének megtiltását, vagy indokolt esetekben a kettős nég használatának záros határidőhöz kötését, továbbá a belügyminisztérium névmagyarosítás! osztályának kibővítését, Hangsúlyozta, hogy a névmagyarosítás kizárólag a nemzetközi jogoknak tiszteletben tartásával képzeli el. Vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában ki-jelentette, hogy a legnagyobb súlyt helyezi arra, nóffy a névmagyarosítás minél nagyobb mértékben terjedjen, ennek elősegítése azonban társadalmi föladat és ezért seramiféle hivatalos'vagy hatósági propagandát nem enged" ebben a kérdésben. Nem engedhető meg, hogy érdemes és élő "tört éne Imi családok neveit vegyék fel* Hzért állították annakidején össze a történelmi szempontbó^ védett nevek jegyzékét s mivel ezt a jegyzéket szakértők állították össze, alig hinné, hogy felülvizsgálatnak értelme volna, A kettösnóv felvételét elvben nem engedélyezi* Az anya nevénél: felvételé kérdésében azt az eljárást kívánja követni, hogy megadja az engedélyt, de minden alkalommal figyelmezteti a kérelmezőt arra-, hogy ez milyen következményekkel járhat. Az országos névügyi tanács felállítása osak megnehezítené a névmagyarosítást s ezért ezt a gondolatot nem tartja célszerűnek. Végül rámutatott arra, hogy minisztériumának névmagyarosítás!'osztálya most intézi az 1939-ben benyújtott kérvények utolsó darabjait; nem mondható tehát, hogy,ozekot az ügyeket nagy késésekkel intézik cl, János Áron azt tette szóvá, hogy az adókivető hatóságok a háztulajdonosok által lakott kis családi házak és más helyiségek házhaszonórt kének megállapításánál nem veszik figyelembe a lakbérrögzitésröl kia- ' dott kormányrendelet intencióit és sok esetben emelték a házhaszon értéket, /házadó alapot/. Reményi Schnellcr Lajos pénzügyminiszter válaszában ki jelentette, hogy már korábban tudomására jutottak ilyen esetek és ezért már utasította is a nónzügvl hatósásokat a megfelelő o 1.1 árasra.
