Magyar Országos Tudósító, 1940. március/2
1940-03-18 [224]
H I RE K A M.kir•Államvasutak igazgatóságától kapott értesülés szerirt az érviz okozta pályarot.gálás ok miatt ezidőszerint a következő vonalakon szünetel a forgalomí _,udány-Nógrádszakál, ZalaapátiySármellék, ?ápaSzany-Rábaszentandrás, Tokod-Annavölgyibánya-Sárisáp, Tab-Siófok, Kaposvár-Szentbalázs, Simontornya-Uj dombóvár, Osztopán-Lengyeltóti, Nagyatádiéból, Villány-Magyar boly, Okcr ág-Kár ás zpusz ta-Sellye, Uj dombé var-MágócsAls ómoc s ol ád, l T j dombó v ár-Für ge d, Ke s z őhi de gku t-Gy ö nk-Iam ás ima j s amiklő s v ár, BalaSzentgyörgy-Komárváros, Üjdombóvár T Sásd, Albertfalva-Budai ok-Nagytétény, ezenkivül Türje-Ukk, Jánasháza-TJkk, Ménesmajer-Előszállás és Barcs-Babocsa állomások között a forgalmat átszállással tartják fenn. A pályahelyre állítási munkálatok mindenütt folyamatban vannak. /MOT/B. FŐVÁROS A SZÉKESFŐVÁROS TELJES FELKÉSZÜLTSÉGGEL VÁRJA A DUNA ÁRADÁSÁT - 1876. óta nem volt ilyen magas vizállás A Duna rendkívüli .áradásával kapcsolatban a Magyar trszá* gos Tudósitó munkatársa illetékes helyen érdeklődőtt,hogy a főváros vezet-*«3ége az árvizveszedelem megelőzésére milyen intézkedéseket foga-!, natositott. Erre vonatkozólag a' következő felvilágosításokat kapta: - A főváros árvízvédelmi szervezete - mondotta az árvxz-rVédelmi munkálatok vezetője - kettős tevékenységet fejt ki. - Egyik feladata az ármentesítés , vagyis a Dur.c vizének a város területétől vale távoltartása. Erre a célra szolgálnak a főváre3 árvízvédelmi müvei: a védgátak és a vizvezető árkok kitorkelásainak elW záró zsilipjei. - Másik feladata a belv íz mentesités , vagyis a szenny-és csapadékvizeknek a város területéről valü elvezetése. A Duna áradásakor, a csatorna kitorkolásek vaszsilipjeit az arviz behatolásának megakadályozásara lezárják. ^ szenny- és csapadékvizek ilyen alkalommal nem találnak szabad lefolyást, a belvizeket ezért ilyenkor éjjeli-nappali állandó üzemmel az árvízvédelmi szivattyúk emelik át a Dunába. - 4 Dunán az óv janrár havában a tartós és kemény hi» deg következtében végig összefüggő vastag jégréteg képződött, mely helyen* kint 40 <jm. vastag is volt. A vízállás az állandó lassú áradás követke$» tében fokozatosan emelkedett és március 7-én elérte a 4.5D méter magassá— got. Jégmentes áradáskor a várható legmagasabb viz állást a Visrajzt In* téaet napikkal előre közelítőleg meg tudja mondani. Jeges árviznéí ^z^iw ban a jég-torlaszok miatt a viz állás előre nem létható hirtelen ugrásszerű emelkedés J.s bekövetkezhetik. A főváros vezetősége ezért az árvízvédelmi szivattyúk felszerelését óvatos előrelátással már ekkor elrendelte #) Jelle» het azokat rendes viszonyok mellett csak plusz 5,00 méter T ?iz állásánál szokták felállítani, - Március 8-án a Filatorigátnál a régi aranyhegyi árok vizgyüjtő területéről a kelvizek szivattyúzását teljes üzemmel megkezdték,Az események beigazolták, hogy az óvatosság aelyénvaló volt,^ - A vizszin emelkedése és az olvadás következtében a Duna jege megmozdult és a zajló jég Pozsony alatt összetorlódott e A jégtorlasz hatalmas duzzadást okozott és a Duna Pozsony mélyenfekvő területeit elöntötte, A jégtorlasz kés óbb Oroszvárig csúszott le, ahol azt a viz' megemelte és a környező mezőkre, az u.n. árterületre sodorta. Az árhullám igy szabad lefolyást talált, s Pozsony ós Oroszvár az árviztől mentesült. - A Győrjől és Komáromból lecsúszó jég Esztergomnál,majd j) Visegrádnál ismét összetorlódott és a viz Nagymarost elárasztotta. Az olv V vadas ós a mellékfolyok áradása következtében a Duna szintje ismét emelÁ kedett és március 16-án elérte az 5,29 méter vizállést. A Vizraizi Inéó/\zet még további áradást jelentett*
