Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1
1940-03-05 [223]
£3 EGYESILETKQZI EGYÜTT UKGDÉS KERETÉBEN MüKODő EGYESÜLETEK előadássorozatában mult kedden K 0 vri'g -ála dr, egyetemi magántanár, miniszteri osztályfőnök tartott előadasTa magyar társadalom hivatásrendi szervezésiről. Kedden este az ehhez az előadás hoz val 0 hozzász°i ásókat folytatták, A vitaesten megjelent többek között vitéz Imrédy 3óla ny, minisz '..ereinök, Kovrig Béla, miniszteri osztályfőnek, valam.'nt Ricsóy-Ufclprik Béla, m: niszterl osztályfőnök, számos országgyűlési képviselő, valamint még sok ivalOgág, Antal J-< a jos dr, főervos, az E?OL elnöke volt az első hozzá6z ű ló, Vázolta az orvosi kamarák szerkezetét, működését, valamint eddig elért eredményeit. Véleménye szerint a kamarákat -létrehívótörve:iy elősegítette az orvos: rend elbürokratizálódását, A társadalombiztosítási intézményekkel s zemben semmiféle védelemben nem részesülne 1 : a kamarái:, A >: ama rák jelentős égét egyébként abban látja, hogy azok alkalmasai: az orv os tömeg ok erkölcsi megfegyelmezés ére, nem alkalmasak azonban a gazdasági cérd'se": megoldás \ra, A kamara: szervezete a magyar t nrsadalom vezetése szempontj ibog feltétlenül helyes. Az ónban, amig ezek a korporációs szervezett kamarák a politikai orőh át alommal nincsenek egyensúlyban, mindaddig ez a : érdes mérlegelendő, A hivatásrend alkotmányjogi ezerepe még nincs tisztázva, s egyoldalú mogva1 Nyitásban a társadalom atomizálnia hoz és politizálódás hoz vezetne. , Ha ezek a szervezetek a parlamentben képviseletet nyernének,, ez igen üdvös lenne* An g azonban a politikai hatalomhoz val° viszonya tisztázatlan, félő, hogy •-sak üres :eret marad, A kamarai szervezet legnagyobb jelentősége az, hogy alkalmas a magyar társadalom fegyelmezés kre, Oselle ^ajos, a S^inmüvészeti iV amara főtitkára ismertette n" szin-^és filmművészeti kamara megal apitás it, s hangoztatta, hogy a magyar színházat és a magyar filmet kizárólag a magyaro :nak van j'gu: te'z ben tartani. E téren az őrségváltás még jelentős eredményeket fog hozni, Mihailich ^yőző dr,, műegyetemi tanár, a budapesti mérnöki K a raara elnöke, sürgette a Mérnöki Kamara egyöntetű megszervezését, amelyben való tagság minden mérnök részére kötelező lenne. Ha a kamarákra megfelelő munkakört biznak, akkor céljukat el is fogják érni. ^Mester Miklós dr,, a Nemzeti M u nkáközpont ügyve: ető alelnöke, országgyűlési képviselő, hangoztatta a szociális és :oresztény igazság megvalósításának szükségességét. Nemzeti szellembea kell reve 1 ni, nemcsak a munkásokat, hanem a munkaadói,at is, másszóval a munkát és a tőkét összhangba kell hozni. A givatásfendi kérdés, elsősorban erkölcsi kérdés, e téren uj szellemre van szükség, a magyar szolidaritás szellemére. F. V ar gha Lászl° főiskolai tanár, jézustársasági atya rámutatott arra, hogy a társadalmi kérdést, csak a társadalom szervezésével kell megöl dalai, M e g kell szüntetni a különbséget az első és másodrendű magyar között, Uj szellőmre van szükség, folviligositó aunkára és nevelésre, a kereszténység jegyében. A hozzászólásokat jövő kedden folytat ják,/:iOT/l"i, ---NYITRA-.EGYEIEK TEADÉLUTÁNJA. A %itramcgyoiek Egyesülete a Magyar N^nzeai Szövetség helyiségeiben kedden jólsikerült teadélutánt rendezett, A müsrr ereiében Szathmáry r stván, a^z egyesület elnöke, a Petőfi Társaság tagja, mondott meleghangú megnyitóbeszédet, amelyben a Kormányzó Ur előtt hó/ 7 olt, -Jagyaegyery Nagy Károly ny. altábornagy a magyar :atona erényeiről ^rtekezett, Gajzágó Denise szavalt, a M agyar Női Vonósnégyes /Kálmán Mária, ' í:agy Ilona, Szerémy Magda és Ulbrich Hermina / Dohnányi Desz-Aur vonósné| gyesét .adta ele. /MOT/B.
