Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1

1940-03-07 [223]

—A fl.unj.fl. uiMiMjüai. IJUJÜÜŰ UJUÜŰŰ DHIX J.A AÍI UÜ MÍIOUJJJÍJJIY UJYOX Jio A£> Vü KORONAÜGYÉSZT. A magyar királyi kúria csütörtökön délelőtt ünnepi teljes ülést tartott, amelyen dr, Ternovszky Bélába kúria újonnan kinevetett másodelnökét, to­vábbá dr. Dávid István uj kúriai tanácselnököt^valamint dr. Timkó Zoltán ^, uj koronaügyészt beiktatta méltóságába. Az igazságügyi palota dísztermét teljesen'megtöltötte az előkelő jogászközönseg. Dr, Töreky Géza titkos tanácsos, a kúria elnöke elnökx megnyitóbeszéde során üdvözölte az Igaz­ságügyminiszter képviseletében megjelent dr. Antal István és dr. Ghyozy Dénes államtitkárokat és meleg szavakkal köszöiitötte a megjelentek kö­zött dr, Alföldy Dezsőt, a budapesti királyi Ítélőtábla elnökét - a fő­ügyészség képviselőjét, valamint a királyi bíróságok és ügyészségek meg­jelent tagjait, Az üdvözlő szavak elhangzása után dr. Ruhmann Emil kir, kúriai biró, mint a teljes ülés előadója ismertette az Igazságügyminisz­ter hivatalos értesítését dr, Ternovszky Bélának a magyar királyi kúria másodelnökévé történt kinevezéséről, Ezt követően az elnök indítványára dr. Jakab Mihály kúriai tanácselnök vezetésével három tagból álló kül­döttség hivta meg dr. Ternovszky Béla másodelnököt a teljes, ülésben való megjelenésre. Az egybegyűlt előkelő jogászközönség a kúria uj másodelnö­két meleg ovációval fogadta. Az eskü letétele ut án dr. Töreky Géza elnök meleg szavakkal üdvözölte az uj másodelnököt. Öröm és megnyugvás szá­munkra - mondotta - méltóságod kinevezése. Öröm éö 'megnyugvás egyrészről azért, mert abban az igazi érdemnek; a mindenképp kiváló bírói munkásság méltó elismerését látjuk. Ennek a munkásságnak mély jogászi tudással va­ló megalapozottsága és lelkiismeretes gondossága annyira közismert és olyan általánosan elismert,'hosy azt itt bővebben méltatnom ós kiemelnem valóban fölesleges. Kívánom^ hogy méltóságodnak a most meginduló másod­elnöki működése a magyar királyi kúriára termékeny és áldásos legyen és szerencsésen gyarapítsa móltóságodnak eddig is bőséges érdemeit és sike­reit. Az üdvözlő szavak elhangzása után dr, Ternovszky Béla elfoglalta ' á kúria dísztermében a másodelnök helyét, majd az üdvözlést megköszönve, nagyhatású beszédet mondott. - A mai idők a bírótól - úgymond - kivételes képességet igé­nyelnek, kivételes teljesítést várnak. Világnézetek harca folyik, ez a harc még nem ért véget és a szellemi áramlatok forgatagában a biróra há­rul az a feladat, hogy az egyén, a társadalom, az állam élet küzd elmében a helyes jog, az igazságosság útját megtalálja. Pedig a küzaelem az embe­ri együttélés normáját: a jogot sem kiméli. Es a köztudat - amely a jo­got mindig Írott szövegnek ? mindent eldöntő törvénytárnak képzeli - a jo­t ásztól ma is nem egyéni véleményt, hanem az ügy végső kimenetelének meg­llapitását előzetesen kéri, a jogszolgéltatást önműködő gépesetnek fog­ja fel, amely kérdésre önmagától adja a választ. S hogy ez mennyire távol áll a valóságtól, jól tudjuk, Igaz, hogy a jog bizonyosságának és hatá­rozottságának állandó követelése folytán a jog a törvényi alapra törek­szik, ámde a ^törvényhozó képtelen megoldást adni az élet minden jelensé­gére, mégkevésbé a jövő változásaira. És a bírónak mégis minden esetben találnia kéül egy olyan f szabályt, amelyet alkalmazni kötelessége. Honnan írehetné ezt, ha nem abból az alkotó tevékenységből, amelyro elhivatott, l biró az élő jog szerve, a"formális jog szellemének hordozója és kifeje­zője uj megnyilvánulásaiban, uj fogalmazásaiban, A tételes'jog betűsze­rinti szabálya általában távol van attól a tökéletességtől, hogy teljesen Is hiven kifejezhesse a jogrendszerben rejlő szellemet. Est a szellemet cell a bírónak felismernie, hogy az uj viszonyokra alkalmazni tudja az érvényben levő jogot. Es ez lehetséeés is a bíró számára, mert'őbenne Hágában él a jog eszméje és alapelve, 3Z a megtermékenyítő erő, amely a t-eteles jognak forrása. Ez teszi a bírót képessé arra, hogy a jogot fej­Lessze, uj életf ormákra^ uj életviszony okra alkalmazhatóvá tegye. Ez a :ópessóg különös jelentőségű most, amidőn a korszellem átalakulásának kü­szöbön állunk, - A társadalmi és állami élet válságos idejét éljük. Az erkölcs­iek, a jognak és a boieseletuek"évszázados alapigazságai erjedésben van­íak, ingadoznak; a jogtudományt, a jogalkotást és Jogalkalmazást állandó "eszültségben tartják. Ha a jogalkotás az életnek mai rohanásában - termé­/PVil v+. .Vöv . / G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom