Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1

1940-03-07 [223]

/Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédébenJV. folyt,/ Itt is hangsúly-ózni kívánom azt, amit tegnap a kép­viselőházban mondo&tam,- bár ~riakik itt együtt vagyunk,nem vagyunk ro­4 hanó emberek, - hogy én jobban szeretek törvényeket s egyéb dolgokat is lói meggondoltan megcsinálni, mint gyorsan összeütni valamit, ami ta­lán mutatós akkor, amikor elkészült, de kevésbbé végrehaj thai 6 - s arne— lyeknél az ember azt, amit megnyeri a vámon, többszörösen elveszti a réven. Ha nem jelszavak után szaladunk, hanem a dolgok velejét neszük, akkor látjuk, helyes megvilágításban. Itt van például az úgynevezett földtörvényjavaslat, amely most újból a Ház elé keiül, miután igye­keztünk az országgyűlés két házának álláspontját kiegyenlíteni es igyekeztem, a föidniivelésügyi miniszter úrral együtt, mindenki vélemé­nyének meghallgatása után, egy ma lehetséges és alkalmas, .józan formát megtalálni. Hem vagyok ugyanis barátja annak, hogy az országgyűlés két házát egymásra uszítsam, mert azt tartom, hogy mindkettő egyforcán hordozója a magyar alkotmányosságnak; Tehát fontos, hogy mindkét ház­nak - és az érdekképviseleteknek is - megadjuk a módot véleményük el­mondására s csak azután határozzunk. Sohasem gondoltam, Hogy oKosahb vagyok másoknál, de még'ha valaki valamiben okosabb is másnál } akkor is lehetséges, hogy annak a másiknak jut eszébe a jobb megoldás, A sok hozzászólásban az ember mindig talál valamit s ennek'a javaslatnak a tárgyalásánál is hallottunk olyan észrevételeket és szempontokat, amelyekre nem gondoltunk s amely megjegyzések felhasználása igen hasz­nos és jó volt, - Ezeket az észrevételeket mérlegeljük, ha lehet. Semmi baj nem történt abból t hogy télvíz idején, amikor ugy is volt és van erre 1 időnk, nyugodtan, jól es helyesen tárgyalunk meg fontos dolgo­kat. Ebben szintén magyaros formát látok s miéri térjünk el a magunk formáitól, amikor azokat nyugodtan megtarthatjuk. Ha a magunk formái ' szerint ezer esztendeig megéltünk, olyan egészen rosszak Lalán még sem voltak ezek a formák. /Lelkes tapp. és éljenzés/ - De a dolgoknak van holnapja és van folytatása. Hogy a földreformnál maradjunk, erre gondolok^ amikor ezt a törvényja­vaslatot most az életbe átvisszük. Képviselőházi programbeszédemben tizenhárom hénanpal ezelőtt már megmondottam, hogy aki földet kap,- azt a nemzettől kapja, mint ennek a földnek a nemzet megbízása alapján va­ló sáfárja. Ez" nem földosztogatás ez a nemzet földié rendjének egy másik rendszere, amelyben fokozottabb kötelesség jut egyrészt annak, aki kapja, másrészt az államnak, amely adja. éyilvánva.Lo, hogy nekünk a nemzetek versenyében többtermelésre kell törekednünk, arai alatt nem mennyiségi, hanem" minőségi többtermelést értek,. Ehhez természetesen iskolák kellenek és gazdasági irányítás, rmtfc gazdasági szaktanácsadás kell nagyobb mértékben, mint ahogyan jelenleg megvan. De mindenképen ügyelnünk kell arra is, hogy az egyes is többet és jobban termeljen. Tehát ügyelnünk kell arra, hogy ha földet adunk a földreform során, ne romolj ék le a termelés nívója. Megértem azt, hggy ha valaki, aki öt-hat­nyolc holdat kan, nem képes azon ugyanazt a mennyiséget temelni, mint az a nagygazdaság, amelynek földjéből azt a néhány holdat kihasították, különösen nádig nem tud rögtön ugyanannyit termelni. De két-három-négy év múlva, meg lehet követelni, hogy az az uj gazda is megfelelő or­szágos vagy helyi átlagot termesszen. Ez nemzeti kötelesség. Ha jogom van földreformot csinálni, akkor mindazon okoknál fogva, amelyek miatt a földreformot csináljuk, jogom van revíziót is csinálni, ha valaki rosszul termeszt, /telkes taos és ellenzés/ /Folvt.köv.7

Next

/
Oldalképek
Tartalom