Magyar Országos Tudósító, 1940. február/2

1940-02-22 [222]

POUTIKÁ ZU­§§£ ifegvar Országos Tudósító .ielenti: A Magyar ílet Pártja csütörtö­kön este 1/2 7 órakor Est^rházy-utc.- i klubhel: isi. ében .báró Vav László országos elnök elnöklésével értekezletet tartott. A ^ártértekezleten a kormány- részéről ielen voltak Teleki ±&L cróf miniszterelnök, vitéz Keresztes-üscher Ferenc belügyminiszter, Homan Bólint vallás- és köz­oktatásu^/i miniszter, P.eményi-Schneller La jos ^énzüa-vmiiiszter, yitez Teleki Mihály nroí földmivelssüsyi miniszter, Var^a József, a keresker'e.lsraücyj. minisztérium vezetésevei menbizott i^aru^ri miniszter, Ead-ocsay László ipiazsárűa^iniszter és vitéz Jaross Andor "tár cahélküli miniszter, további ott voltak T-énádi ilápy ándr-'S. a kénviselodáz elnöke, totál István i^azsáfüpyi Szász Lajos nénzü^i, ícrl-- Báliafe kereske^elem-i vitéz Bonczos 'üklós belu.;-::i és-vi'téz Lukács Béla foldmivelesu^ri államtitkár, vitáz Imrédy Béla n*. miniszterelnök, Karafiath Jenő, Budaoest székesfőváros fÓTK>1; ármestere, Szikavei !.!erse Jenő « kér>viselőhá z' - lelnöke, vitéz Thuránszk- lészló miniszteri osz­tályfőnök, a miniszt relnöksér: ^ajtóosztálkának vezetője, valamint a törvényhozó tay.iai és a *ő.isbáaok nak:: számban, fc , . , Báró Vay László orszár.os é 1 aök*meamritc&zavai után R^dqcsay László ifcrzs. rtb^miaiszter -dott rövid tájékoztatót a part tagjainak á sajtojon moáósités-ról ós kiegészítéséről szóló tör­varprtervezatről, amelyet a. oáotértekezlet az i'r zs? üevmiaiszter kéré­se nek megfelelően a nárt inazsá.ni.^/i és közjorl biZotísáfa elé utalt ftrrffrm taTf"'" . ' Yft<-p.tt a* Ezután vitéz ^eleki Mihály gróf fölmüvelésügyi. minsister ismerteit két törvényjavaslatot, amelyek az állattenyésztés minőségi fejlesztését sélozzák. Az egyik törvényjavaslat a vármegyei állatte­nyésztési alap létesítéséről, a másik a szarvasmarhái: törzskönyve­lésének egységessé tételére vonatkozó nemzetközi egyezmény becikkelye­zéséről szól. U*« A földmtívelesjí miniszter rámutatott arra, hogy mezőgazda­sági termelésünknek alapvető tényezője az állattenyésztés, amelynek fejlesztése fokozott jelentőségű a kisüzemek szempontjáboi, tekintve, hogy ezek bevételének nagyobb részét az állatok ás az álla­ti termékek szolgáltatták, Ezért a belterjes m ö zSgazdasácri termelés tér^hokításával es a kis mezőgazdasági üzemek szaporodásával egyre jobban előtérbe került az állattenyésztés felkarolásának -lomzetgaz­daságl jelentősége. Mivel az orsoág állat'llaományának mintegy 8^ $-a kisgazdáknak, törpe birtokos ónak ós zselléreknek a tulajdonában van, az állattenyésztés haladásának legfontosabb eszköze a népies állat­állományt felölelő köztenyésztésnek jo minőségű apaállatokkal való ellátása. Ennek jelentőségét hazánkban már a mult század végén felis­merték ós az 1894 sXIIotróa ebben a tekintetben alapvető rendelkezése­ket léptetett életbe és a köztenyésztés apaállat-ellátását a községek kötelességévé tette* Ezzel az intézkedésével ^Magyarország előljárt az európai országok között. - Állattenyósztősünknek főleg az utoi3° évtizedben bekövet­kezett rendkívül nagyarányú fejlődése azonban fokozott feladatok elé állítja a kormány állattenyésztési politikáját is, amelyeknek eredményen ellátáshoz uj utakat és eszközöket kell keresni, A községi és birto­kossági apaállat-be3aérzéseknél u<ryanis a magasabb állattenyésztési szempontok igen gyakran nem tudna 1 megfelelően érvonyeüülni és különben nagy hátránya ennek a közel 50 éves rendszernek, hogy; a köztenyésztés­ben használt apaállatok minősége még a legjobb szándék mellett Is r .Ar.írTÍTI fl '

Next

/
Oldalképek
Tartalom