Magyar Országos Tudósító, 1940. február/1
1940-02-01 [221]
ELŐADÁS A MÉRNÖKEGYLETBEN, Érdekes előadást tartott Sáfrán F e reno gépészmérnök, MÁV-müszaki főtanácsos, a MÁV Északi Főműhely főnöke Gazdasági evolúció" cimmel a Magyar Mérnök és építész Egyletben, Bevezetőjében végig pillantott a létlehetőségek alakulásán, majd á tőke ezerepét és az igényfejlődés növekedését fejtegette. Hangoztatta,hogy ideje volna már szakítani a közgazdasági tudomány csak leiró alapon való vizsgálatával, s ehelyett funkcionárisan kellene vizsgálni a kérdéseket. Ezután a kapitalista és totalista államok gazdasági berendezkedésével foglalkozott, A totalista rendszer - mondotta - a mának élő rendszer, amely minden fedezetét az életszínvonal felemelésére használja fel. Az olyan szocialista rendszerben, amely a létet feltornásaia, az üzemekhez szükséges tőkét elsorvasztja, a lét túlnő ós a rendszer stabilitási tényezője csökken. Az előadó ezután részletesen ismertette azt a három fikciót* amelyből számos baj származik a világra. Az első a demokrácia fikciója, a második a létstandard, a harmadik pedig az arany fikciója, A gyarmattulajdonos, úgynevezett demokratikus államok azt hirdetik m agukról,hogy ők a szabadságjogok hivatott propagál ói,holott erre osak az '.eópesiti őket, hogy a gyarmatokból megszerezhető létstandarddal az anyaország létstandardját növelik* Ebből az a kettős fikció keletkezik, hogy mások, akiknek nincsenek gyarmataik, azt hiszik, azonos képességek birtokában hasonló létstandard illetheti meg őket, noha a demokráciákat csak gyarmattulajdonos mivoltuk képesiti erre* a nem • gyarmattulaj donos államoknál ez nem lehet igy, A nem gyarmattulajdonos államoknál, ahol a termelés tényezői egymáshoz szorosan koordinált viszonyban vannak, azoknak a legtökéletesebb összhangban kell lenniök a lehetséges megélhetés biztosítására, A gyarmattulaj donos államok tehát magas létstandardjukat tulajdonképen a gyarmati lakosság létstandardjának csökkentésével érik el. Ami az aranyat illeti, mint csereeszköz és mint értékmérő ma nem töltheti be hivatását> csak az ősidőkben tölthetett be csereeszköz és értékmérő gfzerepet 0 Hogy az arany mennyire nem értékmérő, arra a legjobb példa Amerikai Arcerikában a háború első hónapjaiban óriási aranytartalék gyűlt egybe, amelynek eredínényekópen a dollár árfolyama emelkedetté Erre az EgyeBült Államok önkényesen leszállitottaX a dollár értékét* hogy tovább exportelhasson. Ebből következikjhogy a2 aranyat, mint csereeszközt ieljesen kikapcsolták már, A pénz az igazi órtékrtérö, amelynek értékét az állam szavatolja« Alapja azonban az a közhit>amely az állam kül- és bérviszonyaiból, termelőképességéből ós bel-,valamint külkereskedelmi aktivitásából a közvéleményben él u Ez a pénz, A látható pénzmennyiségnek banktechnikai uton való szabályozása nagyon ^ontos nemzetgazdasági funkció e A pénz értékképző alapja mindig a közhit. Közeledve a telítettséghez;, egyetlen gazdasági rend sem állhat a szabad termelés alapján, Az előadó ezután a különböző termelési rendszerekkel foglalkozott és megállapította,hogy a korlátlan haszonra beállitott termelés nem maradhat meg, A mérnök feladata a termelési eszközök nivó n tartása, ;;iasauabb igények kielégítése a termelési költségek' csökkent és évely üj munkarendszernek, megmunkáló eljárások bevezetése-,. A technikát nem lehet okolni a társadalmi bajokórt 0 Bajok azért vannak,mert az igcnyfejlődést nem fékezi moralitás,amely megelégszik kisebb igénnyel és kisebb haszonnal,, Végigpillanatva ezen a kérdés^'.en, megállapítható, hogy termeléstechnikai feladatok várnak még reánk,amelyeket a keresztény szplidaritás alapján állva meg kell oldanunk magyar józansággal, mintahogy Teleki Pál gróf miniszterelnök mondta költségvetési beszédé ben, - s akkor nem fogunk líiémysógek felé se jobbra, se balra lezuhanni, I hanem teljesíthetjük továbbra is magyar hivat ás U3ikat 0 - Sáfrán P e renc előadó mindvégig nagy figyelemmel kis ért előadását érdekes grafikonok bemutatásával szemléltette a megjelentekkel, /MOT/NÍ, \u
