Magyar Országos Tudósító, 1940. február/1
1940-02-14 [221]
§§ A Magyar országos Tud°sitó jelenti: Hétfőn volt gyulán a képviselőt estületi tagválasztás, amelynek eredményeként a megválasztott 16 képviselőtestületi rendes tag közül 13 a M agyar Exet leírtjának várospolitik ai csoportjához tartozik„/MOT/x. FŐVÁROS % A KÖZÉLELMEZÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE, A közélelmezési sz akbizottság szerdán délután Rosta János tanácsnok elnöklésével ülést tartott. Az ülésen elsőnek a közélelmezési ügy osztály vezetőjének, Rosta János tanácsnoknak jelentését tárgyalták, amejr részletesen beszámol a főváros élelmezési helyzetéről, s a legutóbbi nagy havazások miatt bekövetkezett szállitási és egyéb nehézségekről, Reisz Mór, a burgonyaellátás nehézségeire mutatott rá, megállapította, hogy a közélelmezési bizottság már hónapokkal ezelőtt felhivta a főváros vezetőségének figyelmét a téli hó n apok nehézségeire, amelyek, sajnos^bekövetkeztéké Indítványozta, a polgármester hivja fel a kormány figyelőét arra, hogy az elsőrangú közszükségleti cikkeket csak akkor engedje exportálni, ha az ország és a főváros ellátása biztcs itva van, Toj ást is csak akkor szállítsunk külföldre., ha felesleg van. Megfelelő számú raktár ás hűtőház építését sürgette az élelmiszerek tárolása érdekében. Sárkány *erenc szerint hiányzik a tervszerű gazdálkodás és Jrtékesitéa, ezért mutatkoznak nehézségek és ez az oka az árak emelkedésének is .A f jgyasztag érdekeit össze kell egyeztetni a termelők igínyeivelo Kérte a polgármesterig és a tanácsnokot, hogy a főváros fogyasztóinak érdekeit °vják meg és gondos előrelát iosal intézze!: a főváros é1 elmiszer el látásának ügyét f Vály Ferenc megállapította, hogy a mostani nehézségeknek sok oka van, a havazás miatt a szállítás megakadt, nincs eljg raktárhelyiség, sla rendkívüli hideg is betetőzte a bajokat, A főváros mindent megtett a közélelmezés biztosítására, P 0 ntosan meg kell állapítani a főváros élelmiszerszükségletét, melynél: fedezéséről jó előre gondoskodni kell. Szükség van a k észletgazdálk^clásra, raktári és hűtőházaknak kell épülniük, a magántőke erre nem vállal áozik, ezért a főváros épitkezzen,Az egységes liszttipus és kenyértipus bevezetése helyes volt, Minél előbb hozzák forgalomba az un* népkenyeret,, t Laczkó Sándor/szerint, a magánkereskedelemre kell bizni a közönség ellátását,ha szabad verseny van, a kereskedők élelmesek. Annak az aggodalmár. ak adott kifejezést, hogy tej-és vajhiány fenyeget. Ezekben a rendkivüli időkben a községi élelmiszerüzem megfelelő mennyiségű élelmiszert tároljon, hogyha fennakadás mutatkozik az utánpótlásban, gondoskodni tudjon az igények kielégítésirőle Deutsch Jenő elismeréssel beszélt a tanácsnok jelentéséről, majd kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés legfontosabb piaca nem a külföld, hanem Budapest, J a vasolta, hogy a főváros képviseltesse magát a külkereskedelmi h^vjatal export-tárgyaiásainál, s csak a feleslegeket engedj ék külföldre szállítani, A munkabéreket rendezni, kellene, mert az árak emelkedtek.: A tojás—ellátás nehézségei annál inkább súlyosa: a közönség szempontjából, mert bevezették a hústalan napokat-. A főváros közélelmezési berendezéseit modernizálj ák, Tóth Gábor a népélelmezési cikkek utánpótlás inal: nehézségeiről beszélt > megállapította, hegy Budapesten kevés a burgonya, ugyanakkor a gazdák burgonyakészlete tekintélyes. A -iskeeeskedők akaratukon kívül, nagy rezsi ős egyéb költségeik miatt olyan árakat kénytelenek kérni, amelyekért in árdrágítást eljárás indul ellenük, - meg kell őket védelmezni. Ty i Magyar Miklós szintén megdicsérte Rosta tanácsnok jelentését, majd tiltakozott a túlzott élelmiszerexport ellen, javasolta, hogy egy külön bi- • /2')zottság á^lapitsa meg az exportálható készleteketa H a a fogyasztás és az tfWletnivó emelkedne, sokkal kevesebbet, exportálhatnánk, mint most.
