Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3
1940-01-25 [220]
POLITIKA / Folytatás 1,/ - Ebben a nyilatkozatban, amelyyb-j: egy Lel., en az olv ásható , hogy a a Wagi ar munkásság nevében" szól,—mem a magyar munkásság ny ilatkozaca a maga egészében, hanem a szakszervezeti tanácsé, sok 3>yan van, ami magától értetődik, s amit mégis hangsúlyoznak- iíem szeretem, ha az emberek magától értetődőt hangsúlyoznak,m ert e nnek mindig rossz mellékize van. Ilyen pld-, az a kijelentés, hogy 11 moet is készen állanak az ország szolgálatára" •> Oly természetes, hogy minden magyar ember készen áll az ország szolgálatára, még pedig nemcsak akkor, ''ha valamely idegen hadsereg erőszakos ki Bérletével állunk szemben", mint ahogy azt a nyilatkozat mondja, hanem mindenkor és minden vonalon, a mai időkben és békésebb időkben is, mondom ez olyan magától rtetődő, ho-.y nem szükségéé ezt egy-egy csoport, vagy akárki neveben kijelentenie Meggyőződésem, hogy igen sok magyar munkás nem ie latja fzivesen, ha nevében ilyen kijelentések történnek, i _ ilyen kijelentés az is, hogy "a magyar szervezett munkásság ez alklom jal is kinyilatkoztatja a magyar nemzethez való tartozását" > A,magyar nemzet nem egyesület, amelybe be lehet lépni, amelyhez való tartozást lehet hangsúlyozni, vagy ha kiloptunk,azt lehet mondani, hogy most már nem tartozunkix Minden magyar ember,-*rtem szükséges hangsúlyoznom, hogy munkás, elvégre mindnyájan munkások vagyunk ki-ki a maga helyen és foglalkozása szerintj—a magyar nemzet fia. Azt hiszem* nagyon sokan vagyunk ós vannak, akik ezt sem szeretik, hogy nevükben fölöslegesen kijei entsék, - Ilyen kijelentés az is, hogy*a szervezett munkásság kész közreműködni abban, hogy az ország, mel.. neki is hazája óe szülőföldje, megrázkódtatások, katasztrófád nélkül jusson el a fejlődés utján a szebb és boldogabb jövőhöz és jogos igényethek te Íj esi késéhez," Bz a mun. at összefűzi az országos erdeket a magánérdekkel, már pedig mindannyi ónknak az a kötelességünk, hogy magán idényeinket az ország érdekei alá rendeljük, AZ ország pedig megkíván annyi tiszteletet, hogy a kettőt ne egy mondatban eralitsűk. Az országot akkor is szolgálnunk kell, ha élete, fejlődése nem megrázkódtatások és katasztrófák nélkül, hanem megrázkódtatásokon és katasztrófákon at vezet-, - A nemzeti érzést nem lehet feltételekhez kötnie iíem léhaazt mondani, hogy éppen azórt,/val aki erzi rendkívüli hivatását és történelmi felelősségét, - örömmel vesszük tudomásul, ha ezt valaki bármely helyen átérzi - ez^rt semmiféle kötelezettségből magát kivonri nem akarja, mert ez senkit tol sem függ, ez mindenkinek elemi, feltótlen kötelessége, £ sm^T - '•'em lehet azt sem mondani, hogy a szervezett munkásság " nem kivan cszt-lyuralmat, ellenkezőleg küzd minden osztályuralom ellen" és "az alkotmányos azabadságot, a köz szabadsagokat az egész magyar nép közkincsének tarüja" es egy szuszban hozzáfűzni; "de természetesen megkivánja a maga részéről a kjzjogokból ^őt megillető részt " - A közjogok minden magyar állampolgárt és honpolgárt megilletnek, egyénileg, s a törvények rendelkezései szerint, ás senkiket sem illetnek meg csoportosan^ kincsének külön foglalkozási csoportprivilégiumok a közjogokból való részesedésre, a közjog egyéni jog az állampolgárnak, mint a nemzet teste egyik tagjának, /Folyt,köv,/
