Magyar Országos Tudósító, 1939. december/2

1939-12-16 [219]

/Exportkórdósek az OMGE öaszos ülésén. F o 1 y tat á s,ö,/ Behozni non tudunk gyapjút. Tízekre a nehézségekre a juhteny ész tők már régen rámutattak, de az ármegállapításoknál mindig szembetalálták ma­gukat az ipari érdekeltségekkel és nem tudtak eredményt elérni, a gaz­dák által ülőterjesztett előállítási költségeknél 50f»-kal alacsonyabb árat állapítottak meg, pillanatnyilag emelkedés van ugy an a juhállomány­ban a visszacsatolt területek juhaival, a. valóságba: azonban visszaesés tapasztalható. Komoly figyelmeztetés ez, amit figyelembe kell venni. Olyan árpolitikát kuli követni, hog;, legalább saját gy'apjuszükséglctün­ket biztosithassuk. Ez elsősorban honvédelmi érdek is. Három pengőben éri megállapítani a gyapjuárat. A birka ugyan hármas hasznosítású ál­1 it, do a másik két termék értékesítésé, él, a húsnál és a tejnél még • Kiszabb a helyzet. Itt is valami áldozatot; kell hozni a kormánynak* Gruzl Ferenc dr. ugyancsak a miza minőségi termeléssel jgialkozott, Dr.lellmann Oszkár a cukorgyári melléktermékek értóke­Ltésévol és a sertésórtékesitéssel foglalkozott, s mogállapította,hogy takarmányok megjavitá,s ara szolgál^ melasz eltűnt a'piacról. Kéri an­.' k felszabadítását. A' szárizott répaszelet is alkalmas pótta]<armánynak, Le ezt som lehet kapni. Veszedelmesnek tartja, hogy félig hizott ser­téseket dobunk piacra és ezért a kiérett, nehéz sertések árának fel­emelését kéri. Fabriczius Endre a lucerna és lóhere mag termesztésének kérdésével foglalkozott, s azt kérte,hogy ne etessék túlságosan Cukor­ral a méheket, mert lustán végzik munkájukat a virág boporzásban, Tolnay Knofély Ödön a rézgálic-hiányrol beszélt, s meg­állapította, ha'idén nem lett volna száraz időjárás, katasztrófa követ­kezett volna be, A gyümöicsmir-eség romlásának elsősorban a védekezősze­rek drágasága az oka szerinte. Konkoly- The ge Sándor dr. a tej gazdálkodás kérdését taglalta. Egy év óta - áltoz-.tlun a tej ára, viszont a takarmány drágult. ÍTem szabad engedni elsorvadni á to j gazdálkodás t, hanem inkább gej le sz­tori kell,hogy minél több valutáit szerezhessünk te j termékek kivitelével. Helytelen intézkedésnek tartja, hogy a termelői árat nom lehet fel­emelni, amikor az a fogyasztót nem terhelné. Gyömör$y György a gyümölcsértékesítéssel foglalkozott, 9 végül özentjobi Staub Elemér Utalt arra, hogy a földbír tokreformnak ^s az öntözésnek milyen kihatásai lesznek a termelésre. Fővárosi hűtő­házak építését'sürgette, hogyha többtermelés jelentkezik a tárolás meg­oldható legyen. Hosszasaboan foglalkozott a tárolás kérdésével, hogy feleslegeinket olyan időkre tehessük el, amikor viszont behozatalra szorulunk. A z sir árak felemelését kérte. A "bacon" gyártásra is felhív­ta a figyelmet, aminek kitűnő piaca van Angliában, ahova eddig Len­yolországbwl vitték ezt az árü.t. A "bacon" márkázás ..t kérte,hogy a Erőséget fenn lehessen tartani, Ú tejárak kérdését is szovátette és hangsúlyozta, hogy nem lehet az összes terheket a tejvállalatokra há­lt ad, mert azok tönkremennek. Dr. 3 ár t Jaj o s Kdr.oly e gy e nké n t v álas z o 11 a f e 1 s z él al á­s okra'ós válaszában részben kedvező, részben nem kielégítő választ adott. Megállapította,- hogy a buz M-civitelében a minőségi termelésnek nem nagy a szerepe, mert két legnagyobb v ús arlank,' Kéme törsz ág ós Olaszország a minőségi euzát sem fizeti meg jobban, f A rendkívül magas színvonalú vitát végül Somssich ••'I j-'áiszlo grof elnök zárta be, s az ülés Bárányos Károly dr. miniszteri / tanácsoo ünneplésével végétért, /MOT/Ja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom