Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1

1939-12-04 [218]

ZU EGY SZERENCSÉTLEN HÁZASPAR TRAGÉDIÁJA /lefolytatás/ utalva, annál 1» inkább, mert felesége is rosszul lát és üan tud dolgoz­ol. - Aznap éjjel arrs ébredtem föl, hogy nagyon éhes vagyok, ­mondotta'vallomásáb an a vádlott. - Sajnos, egy falat kenyér sem volt a lakásban. Gondoltam, • rágyújtok egy cigarettára, de s dóznim üres volt. Közben kiejtettem azt a kezemből ás amikor lehajoltam érte, néhány szén* darab akadt a kezemügyébe. Ekkor ötlött eszembe, hogy legjobb volng vé­get vetni pz egész nyomorúságnak. A kályháéilásoa keresztül benyúltam a csőbe, amelyet rongyokkal dugtam be, megraktam'a kályhát faszénnel, aztán nemsokkol azután elvesztettem eszméletemet, Nem akartam felesége­met megölni. El is feledtettem akkor, hogy ő is ott va** a szobában, Na­gyon elkeseredett állapotban voltam. Köles János elmond ott & még, hogy az esetet megelőző napokba** már többször beszélt féleségével erról, hogy közös öngyilkosságot kelle­ne elkövetni, de nem tudtvk megállapodni abban ( hogyan hajtsák azt végre. Az elnök ezután egy iratot adott át a vádlottnak, amely a. Braille-féle v kir ás s ol készített levél volt. Köles az elnök felszólítására ujjaival végigtapogatta az irksjeleket és hangosan olvasta anng-r tartalmát. Kide­rült, hogy ez ját búcsúlevele volt és arról szólt, hogy Angy nyomorú­ságában más kivezető utat nem tud találni és ezért szánta rá magát az öngyilkosságra, A levél felolvasása utoh Köles kijelentette, hogy ezt már napokkal az eset előtt irta, de kakor még nem volt kialakulva bernié, hogyan kövesse el az öngyilkosságot, A törvényszék kihallgatta ezután Köles Jmosné született Pintér Máriát, aki elmondotta, hogy valóban. többszer beszélgettek előzőleg fér­jével közös öngyilkosságról, ehhez Ö maga is hozzájárult, éppen csak az öngyilkosság idejét és módját lem állapították meg. Ha férje az eset előtt közvetlen szólt volnt neki, ő készséggel beleegyezett; volna e kö­zös öngyilkosság elkövetésébe. Kihallgatta a törvényszék Kondér Ferenc fodrnszmestert, aki elmondotta, hogy a XIII. kerület Forgács-köz 2, szám alatti ház az ő tulajdona és tőle béreltek lakást Kölesek, A szerencsét­len házaspár n 8 gy nyomorban él, házbárt sem tudnak fizetni, ő és a szom­széd lakók támogatják Köleséket élelmiszerekkel. A lakásból kihallatszó jajgatásra ő lett figyelmes és igy fedezte fel az öngyilkossági kísér­letet. Dr. Grottó László királyi ügyész vádbeszédében hangoztatta, hogy a vádlott bűncselekményt követett ugye n el, de a főtárgyalás adatai­ból megállapítható, hogy ezt rendkívül felindult lelkiállapotában tette. Éppen ezért nem tartje fenn z eredeti vádi,t, hanem azt enyhébben minő­sítve, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének kí­sérletében kérte a vádlottat bűnösnek kimondr-AÍ, Kijelentette egyúttal az ügyész, nincs észrevétele az ellen, hogy a törvényszék a főtárgyalás adatai figyelembevételével a kiszabandó büntetés végrehajtását felfüg­gessze. Dr, Szegő Vilmos kirendelt védő azt fejtegette, hogy egyáltalá­ban nincs bizonyíték arrs, hogy a vádlott a feleségét is a halálba 3akart» te vinni magával, éppen ezért fölmentést kért. Rövid tyuácskozás után e törvényszék oz ügyész indítványhoz képest házastárson, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés vétségének kísérletében mondotta ki bűnösnek Köles Jánost és ezért há­romhöuypi fogházra Ítélte el, a büntetés végrehajtását azonban próba­időre felfüggesztette. Megalapította B törvényszék az indokolásban, h ogy a vádlott tettét elkeseredett állapotban követte el. Az Ítélet jogerős, /MOT/ Ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom