Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1

1939-12-14 [218]

MA05TAH JKm&OS TUDöSITo K O 2 i Cl Í/ % - • • MÉP értekezlet'1 "oldal • Budapest, 1939, dcceíütojf J.4 * — PULIT I K A x

" §§A Haryar Or szaros Tudóoitó jelenti; A Maryar Élet Pártja csütörtökön délután tartottaÜSöziorházy-utcai klubhelyiségében a karácsonyi ünnepek előtt utolsó pártértekezletét, amelyet a legutóbbi értekezlet határozata alapján rendszeresített pártinterpellációkra fordított. Az értekezleten a kormány tagjai közül gróf Teleki Pál miniszterelnök,vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Varra József kereskedelem- és iparügyi miniszter és Radocsay László igazságügyminiszter volt jelen. Ott volt Zsindely Ferenc miniszterelnökségi, Bonczos Miklós belügyi, Antal István igazságügyi és Lukács Béla földmivelésügyi államtitkár, Tors Tibor és Szinyei-Merse Jenő, a képviselőház alelnöke, Karafiáth Jenő főpolgármester, Bárczay János és Kölcsey István, a párt alel»ökei

t Thuránszky László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, s a párt felsőházi és képviselőházi tagjai, valamint a főispáni kar tagjai nary számban* Báró Vay László or szaros elnök megnyitó szavai után Ilovszky János szólalt fel. A Baross-özövetsér munkássárával foglalkozott s örömmel emlékezett meg arról, hogy az illetékes miniszterek a legmesszebbmenő módon támogatására siettek annak a Gondolatnak, hogy meg tudjuk teremteni azokat a keresztény exisztenciákat, amelyek hivatva vannak arra.'hogy az orszár gazdasási életének vérkeringésén rajta tartsák kezükéi* Rámutatott beszéde során arra,hogy a zsid ótör vény 'hatálybalépése óta a kiskereskedelem, főként a vidéken nem jut áruhoz, mera zsidó nagytőke az árut a keresztény kiskereskedelem elől elzárja; több vidéki kiskereskedő ilyenirányú panaszoslevelét is Ismertette. Az értekezlet ezután áttért a pártinterpellációk meghallgat ására.pHorváth István első interpellációjában azt kérdezte az iparügyi minisztertől, hogy mit tud és mit hajlandó tenni a csuvározás teljes szabaddátétéle érdekében, tekintettel arra,hogy a csuvározás korlátozása és részbeni betiltása rendkivül káros a legszerényebb falusi lakosságra. Varga József kereskedelem-és iparügyi miniszter válaszában rámutatott arra,hogy korábban a szegedi, győri és soproni iparka * maríb!: kérték beadványban az iparügyi minisztert arra,hogy a osuvározást tisztességtelen versenynek minősítse és szüntesse meg* Éppen szociális szempontból azonban nem tekintheti a csuvározást tisztességtelen versenynek s ezért szabályozni fogja a kérdést. Mér el is készült rendelettervezete, amely a csuvározást külön engedélyhez köti és ezt az engedélyt a helyi viszonyokkal ismerős főszolgabíró adja meg. Egy időben szabályozni kivánja a verrseny kérdését is. Horváth István második interpellációjában azzal foglalkozott, hory Vasvármegye "őrségi" és "cseri" részén a jobb gazdálkodás megindítja csak a mésztrágyázás ^lehet; ezért kérte, hogy a kormány a korábbi szikes-akcióhoz hasonló kedvezménnyel szénsavas mészkőport juttasson az érdtekelt gazdáknak. /folyt. köv,/