Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1

1939-12-13 [218]

26.8 MÉTERMÁZSÁS TERMÉSÁTLAGOT ÉRTEK EL A MAGYAR RIZS TERMESZTŐK* A "Gazdanapok" harmadik napján, szerdán délelőtt az OMGE földmivelési és növénytermesztési szakosztálya tartott ülést Manninger G. Adolf, a Möntenuovo Nándor herceg uradalmainak jószágfelügyelője elnöklésével. Az ülésen Obermayer Ernő m,kir.mezőgazdasági kisórletügyi igazgató iartott nagy figyelemmel hallgatott előadást a hazai rizs terjesztés kilátásairól, a legújabb kisérletek és tapasztalatok alapján. Előadásában bevezetőül a magyar' risztermesz tés történetét ismertette és elmondótta,hogy már 1785, körül elkezdték a Bácskában és a Bánátban a rizs termesz tő kísérleteket, 1880-ban az állam is belekapcsolódott ezekbe a kísérletekbe és 1884-ben az OMGE Országos Rizs termesztő Szövetkezetet alapi tott, amely egy 1400 holdaá öntözhető területen foglalkozott a rizs termesztési kísérletekkel, 1905ben már több mint ötszáz holdon termesztettek rizst ebben a gazd aságban és 19o8-ban már 800 holdra emelkedett a rizzsel beültetett területek nagysága. A háború előtt kőzve tlenülme gszüntek a kísérletezések, nem azért,. mintha nem lett volna alkalmas a rizs a termesztésre, hanem a vizhiány, a termőterületek elgyomosodása, a külföldi rizs olcsóbbodása és a munkabérek emelkedése okozták a kisérletek felhagyását, A világháború alatt újra megindult a rizs termesztés, majd a világháború után, 1921-ben Sőreg pusztán, Pestmegyében kezdték el üjra a rizs termesztés t. Ekkor már 18 métermázsás termésátlagot értek el, 1922-ben a farmosi gazdaságban már olasz mintasorozatokat is kipróbáltak, s utána 1927-ben a földmivelésügyi minisztérium vette kezébe a rizs ter vesztés irányit ás át, ennek elvégzésére Országos bizottságot állított fel ós tetemes anyagi áldozatot hozott, a kisérletele nem mindenhol jártak sikerrel, aminek az oka az volt, hogy nem voltak minden körülményre figyelemmel. Most már tisztázták a rizs termesz tés alapvető kérdéseit és 1933-ban a szegedi szódás ós nem szódás talajokon a legújabb kísérleteket is, megkezdték. Ezeknek a kísérleteknek eredményeként megállapítható,hogy szikesen nem fejlődik megfelelően a rizs ós most vizsgálják, miként lehetne .a szikes területeket rizs termesz tésre alkalmassá tenni, 103 fajtát próbáltak ki Szegeden ós kiderült, hogy egyik rizsfajta sem szódatürő, A vizi és száraz rizsek közül nálunk leginkább a vizi rizsekkel kísérleteztek, mert a száraz rizs termesztését drágitja az öntözés. Ezután részletesen ismertette a rizs termesz tés kérdését, s megállapította, hogy a palántás müvelés előnyösebb, mint a vetett művelés«. Ugy a ni gy részletesen foglalkozott a vízszükséglet és a trágyázás kérdésével is, megállapítva, hogy mindenütt tág tere van még a kísérletezésnek, A továbbiakban beszámolt Obermayer Ernő arról, hogy ma hatféle rizst termesztenek, közülük négy szaporodott el leginkább, ezek közül is a Dungha^n Shali és a Varsány helyi l-es. •• A szegedi talajtani intézet most a rizsfajták sziktürését vizsgálja a bevált fajtákicai, Magyarországon ebben az évben'nyolc gazdaságban termesztettek rizst és a termésátlag elérte a 26.8 métermázsát katasztrális holdankint. Ez világviszonylatban is magas szám, csak az a hátránya, hogy kis területen érték el. Ennél nagyobb termésátlagot csak Olaszország ért el a rizs termesz tósben, ' Végül rámutatott arra az előadó,hogy^sajnos még kevesen vannak Magyarországon, akik a rizstermesztóssel kis érle te znek, pedig v.z i eddigi tapasztalatok meggyőzhettek mindenkit arról,hogy: különösen ma, \ araikor az egyes országok önellátásra törekednek, érdemes a rizs ter:/ 'zl tőssel foglalkozni. /MOT/J.