Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1

1939-12-09 [218]

üudapest, íyyy, december 8. XX'jC. évíolyam' 3ll. szám. G»/L /Dllein-^eviczky előadásának folytatása. I. Ezzel szemben a parlamentáris berendezkedésílállamok sajtója csak részben áll államszervek vagy az azokat szolgáló érdekeltségek irányítása alatt, ha ugyan egyáltalában áll; a szabály itt az, hogy a sajtó a mindenkori partok vagy gazdasági érdekeltségek céljait szolf

álja. Minél szilárdabb alapokon áll azután az ilyen állam, annál evesebb szükség van arra, nogy az államhatalom megszorítsa a gyeplőket a sajtószabadság terén, mert a közös nemzeti érdek, ha az egyes lapoknál más-más módon is, de végeredményben kifejezésre ' j»"»t . - Mindez természetesen nom álks időkre áll. Mihelyt azonban megkpndnl a közösség feje felett a veszély harangja, rögtön előáll az államhatalomnak az az elsőrendű kötelessége, hogy a sajtót egyrészt koalátok közé szorítsa, másrészt a mindenkori államérdeknek megfelelően irányítsa. A most folyó szomorú háború kitörésekor is tobb sameieges állam kénytelen volt a sajtóval szemben alkalmazandó preventív intézkedés gyanánt behozni a cenznrát. A cenzúra ellenszenves szó, amennyiben nem fejez ki többet, mint valamely rendőrállamnak a sok közül egyik erőszakos intézkedését a szabad véleménynyilvánítás elfojtására, viszont elengedhetetlenül szükséges akkor, ha mindnyájunk által átérzett magasabb államérdeket szolgál azzal, hogy megakadályozza olyan hirek és cikkek közlését, melyek az államra nézve veszélyesek lehetnének, vagy amelyek az állam érdekeivel nem egyeznek. S ez semleges államnál nemkevésbé fontos, mint a hadviselőknél, főleg, ha az^éemleges állam n m valami hatalmas erös ország. Avatatlanok n^m is tudják, mennyi zavart okozhatnak egyes meggondolatlanul kiadott hirek vagy megjelent cikkek, mégpedig függetlenül attól, hogy ezek egészben vagy részben igazak-e vagy sem. 5 pontnál szeretném megvilágít mi azt is, hogy nemcsak a cikkénél - ami végeredményben felfogás dolga - de meg a hirnél is ritkán lehet egeszén határozottan megállapítani, vájjon az abszolnt igaz-' v^gy sem. Sgy hír ugyanis lehet magábanvóve igaz, de viszont lehetnek ezzel összefüggő hírek vagy ennek folyományai, melyek szintén igazak, s ha a lap csak az egyik igazat hozza, a masikat pedig nem, ezzel már legalábbis részrehajlóvá válik. Lenét azutm egy hír igaz, de ha az olvasó csak magát a hirt kapja és nem egyben az okokat is, mely°k azt glöidézték. ferde képet nyer a helyzetről. Ha ez ismétlődik, az ezáltal érintett állam könnyen tendenciát olvashat ki ebből. - A cenzúra azonban csak az egyik <=szköz az államérdekre nézve káros közlemény ek megakadályozására: ezek legtöbbje el sem ér a cenzúráig, mert áeWogják m*r a hírszolgálati Ügynökségeknél vagy maguknál a lapoknál, végeredményben azonban a leghathatósabb és legegészségesebb garancia mégis az egyes lapszerkesztők belátásában, tapintatában és hazafiságában rejlik. Egészséges alapokon nyugvó nemzeti államban - amilyen hála Istennek mi is vagymk - igazán nem szokott olyan lap lenni, mely a saját pártérdekeit; az egyetemes államérdek elé helyezné S ha ez adva van, akkor a sajtóellenorzássel és a sajtőixányitással megbízott állami szerv és az egyes lapok között nem ne.néz fentartani a • harmóniát. Q /Folyt.köv./