Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2

1939-11-28 [217]

—-A PÉNZI'GYI BIZOTTSÁG '..LÉSE. Dr .Karaf iáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnökié s óv el a székesfőváros pénzügyi bizottsága kedden délelőtt 11 órakor ülést tartott, A tárgysorozat első pontja a tisztviselői Öröklakások épitési céljára átengedendő telek ügye volt, Keledy Tibor tanácsnok ismertette az átengedés feltételeit. Büchler József az előterjesztést nem fogadjael, mert a •os annak idején ezeket a telkeket hasznosítás céljából vette és . igen drága áron , amellyel a mostani átengedés! ár nem áll arány,ani Kijelenti, hogy nem a tisztviselői öröklakasok ópitése ellen szól, hartem azért, hogyha, a főváros ilyenek épitését elősegiti, akkor azok kimondottan szociális jellegűek legyenek, mindenféle üzleti szempontoktol mentesen. Márpedigy'á.z ilyen öröklakás—birtokos tisztviselők lukasaikat eladhatják, akkor ez már bizonyos üzleti jelleget ad az ügynek. Ha azonban a főváros mégis átengedné a szóbanforgó területet, akkor kívánatosnak tartja, hogy az épületek tervezésére nyilvános p ály ázatot irj anak ki , Harrer Ferenc rámutatott arra, hogy a telkek átengedésére mán közgyűlési határozat van, amit respektálni kell, szüla'jges azonban, hogy itt a'szociális szempontok harmóniában legyenek magával a varosrendezéssel, Büchlerrel szemben megállapítja, hogy a főváros a telket annak idején nógyszögölenkint 48 pengőért vásárolta meg, amely ár egyáltalában nem mondható drágának, ~z előterjesztést elfogadja, Szendy Károly polgármester felszólalásában hangsalyózta, hogy itt .kimondottan szociális kérdésföl van szó, mert az öröklakások tisztviselők számára épülnek, ami egyszersmind lakás termelés t is jelent, A szakbizottság kiegészítéseit magáévá teszi, amivel az összes kívánatos szempontok érvényesülni fognak, A polgármester felszólalása után a pénzügyi bizottság az előterjesztést elfogadta. Ezután a szellemi szükségmunkások helyzetének rendezésére vonalköze előterjesztést tárgyalták, Keledy Tibor tanácsnok lejelentette, hogy a s zakbizottság ülésén Lévai Sándor külön-v élemé ny t jelentett bé; amely ugy szol, hogy azokat a szellemi szükségmunkásokat, akiket nem alkalmazhalbnak,. mint népjóléti hivatalnokokat, azokat ne bocsássák el,hanem továbbra is tartsák meg mint szellemi sz üksé gmunkás okat. Brodi Ernő nagyon furcsának találja az olyan rendezést, amelynek nyomában 400 embert el kell bocsátani. Ez a mostani előterjesztés nézete szerint ellenkezik az eredeti alkalmaztatás segitő célzatával, bn.s azt hangoztatja, ha nem lehet ezeket átminősíteni népjóléti hivatalnokokká, akkor tartsák meg őket, mint szellemi s z üks ó gmunkás oka t • HZ elnöklő főpolgármester a folytonosa^ közbeszóló Büchler Józsefet rendereutasitja. Révész Mihály az előterjesztést nagyon kegyetlennek tartja, mert 350 ember átminősítésével 400 ember kenyerét veszti. A mostani viszonyokat nem. tartja alkalmasnak ilyen megoldásra, mert ez csak az Ínségesek számát szaporitja. Véleménye szerint a tervbevett 350 népjóléti hivatalnok nem elégséges szám ahhoz, hogy a főváros szociális ügyeit megfelelően el tudja intézni. Kéri a polgármestert, hogy további előkészítés végett az ügyet vegye le a napirendről, s egyébként még felvilágosítást kér, hogy mi fog történni azzal a 400 em1- őrrel, akit'el kell bocsátani. Az előterjesztést nem fogadja el. Zsitvay Tibor megállapítja, hogy a szellemi munkások / alkalmaz tatása nyomán kifejlődött rendszer nem volt helyes, ennek ,tf

n megváltoztatását a maga részéről mindig kivan ta, ugy lát j a azonban, ff hogy ennek az ügynek a helyes megoldását, miként a múltban, ugy most V is^'pénzrgyi szempontok akadályozzák meg. Reméli, hogy a polgármester kenőbb olyan javaslattal fog jönni, amellyel az elbocsátásra itélt / 400 embernek a sorsát biztosítja. /folyt, köv