Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2

1939-11-29 [217]

/Kö z g y u 1 é s Folytatás i»/ Nyomatékosan kifogasolta Lévai Sándor azt is, hogy'bár tudomása szerint a szellemi sz üksé gmunkás oldj ól pontos kataszter van, mégsem tudnak fel­világosítást kapni arról, hogy a főváros hány szellemi szükségmunkást fog végérvényesen elbocsaj tani. Lotz Antal dicsérettel beszélt a polgármesteri előterjesztés­ről, amely megfelelő megoldást talált a szellemi czükségmunka lényeges legoidására. H elyeselte, hogy a szellemi szükségmunkások nagy részét kiemelik bizonytalan sorsúkból és a főváros státuszába kerülnek* Demagó­giának és hangulatkeltésnek bélyegezte az ellenzéknek azt az állítását, hogy a főváros egyszerien az utcára dobja ki a szellemi szükségmunkásó­kat* Lotz Antal kijelentése miatt nagy vihar tört ki, az ellenzéki bizottsági tagok tiltakoztak a demagógia ellen, a főpolgármester figyel­meztette a kiabáló ipvai Sándort, hogy legyen csendben, mert különben rendreutasítja. A főpolgármesternek csak nagy nehezen sikérült rendet teremteni s mikor a viharos közbekiáltások elcsendesedtek, Lotz Antal^ folytatta beszédét és pártja nevében köszönetet mondott a körültekintő es gondos munkával készült előterjesztésért a p olgármestörnek, az elnöki és a szociálpolitikai ügyosztályok vezetőinek* Meg álla pitö.tta, hogy a polgármesterrel az élén a főváros mindig segítségére volt ós seg.it is a jövőben azokon, akik önhibájukon kivül bajba, nyomorba kerültek. A szo­ciális és az evnngéliumi szeretetet kell hirdetni ezekben az időkben. Az előterjesztést elfogadta? ' Gál Benő méltatta a szellemi szükségmunkások kitartó és lelkes munkáját, megállj ék helyüket a közigazgatás legkülönbözőbb helyein, fela­dataikat elvérzik, munkájukkal fellebbvelóik meg vannak elégedje, tehát helytelen, sőt szerinte embertelen elbánás elbocsájtani őket. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy nincs emberiesség ós jóság az elő­terjesztésben, hiszen tizenhárom eve dolgozó szellemi szüksérmünkások száz-százhúsz penero fizetéssel kerülnek a főváros státuszába, amely ideig­lenes. Éles szavakkal kritizálta az előterjesztés indokolását* Nem fo­gadta el az előterjesztést nemcsak azért, mert sók száz szellemi szük­ségmunkás az utcára kerül, hanem azért sem, mert, akiket a főváros át­vesz, a fővároshoz nem méltó fizetést kapnak. Nagy László dr. szociálpolitikai szempontokat mcrlegelvo fog­lalkozott a szellemi szükségmunkások helyzetével és a polgármester elő­terjesztésével. Visszapillantást vetett arra az időé, amikor a főváros' megkezdte szellemi szükségmunka-akcióját. Az akoiora azért volt szükség, mert a magántőke, az embertelen kapitalizmus, a nagyvállalatok egyszeri­en az utcára tették kereszt 'ny alkalmazottaikat, amikor veget ért a kon­junktúra. Annakidején pártkülönbség nélkül helyesa&ték az ideiglenesnek tervezett szellemi szüksógmunka akc.'ót, amely évről évre fejlődött, a szellemi s z üks égmunk ás ok szarna elérte az ióoo-áfc is. A keresztény községi o ártnak annakidején az volt a felfogása, hogy munka ellenében szabad csak segélyezni, ó i lent étben a á z oci áldemokrata parttal, amely mindig a munka­nélküli seg ly mellett kardoskodott. A fővárosnak ezt a nemes és szociális gondoskod ástol átitatott akcióját azonban tovább nem lehet fenntartani, cselekedni kell. hogy a szellemi s ükségraunkáöok biz>. ny talán 'helyzete megszűnj ön. Az intézményes szociálpolitika utftára kell" lépni, a tiz-tizen­-" ét éve dolgozó szellemi szükségmunkás okról végre "ondofcfeedni kell. /Polyt. köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom