Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2
1939-11-16 [217]
M E Z 6 G A Z D A SÁG bLCniL-JPODÁS. AZ. 1940.AVI CUJT0R^AERMD3ZTÉSHE, tt cukorrépa terjesztés Ma.y&rorszá on egy ik le;;jelentősedb mezőgazdasági ág, nert nemcsak a hazai belső cukorfogyasztás ellátásának biztositására szolál, de az exportcukor revén a valutaszerzési egyik forrása is, emellett 3zociáli3 jelentősége is igen nagy, A cukorrépa termelési költségeinek tetemes emelkedése és a már nem kielégitő cukorrépa ár a cukorrépa termesztés hanyatlásának veszélyét hordta magában, ugy,hogy a fenyegető bajon gyors orvoslással kellett segíteni, A Magyar Cukorrépa termel ük Országos Szövetsége e tárgyban illetékes körökkel huzamosabb idő o.ta tárgyalásokat folytátott, amelynek eredményéről a szövetség november ie-án tartott választmányi illésén vitéz Purgly Emil elnök számolt be, A megállapodás értelmében az 1940. évi termésű, cukorrépa riétermézsánkériti átvételi ára 2.80 pengő, egyébként pedig az 1939••évi érdekképviseleti megállapodásban foglalt egyéb feltótelek érvényben maradtak. A megállapodás értelmében a jogosult répatermelők az eddigi métermázsa kontingens helyett kat.hold számban fognak szerződni és pedig kontingens Likon felül tetszés szerinti mennyiségben, továűbá a cukorgyárak részére cukorrépát termelhet,.%imdazon gazdagak! eddi ' nem termelt, A megállapodást a szövetség választmánya egyhangúlag magáévá tette» Remélhető, hogy ezen megállapodásnak mag lesz a ki várit eredménye ós a hasai cukorrépa termesztés 1940-ban nagyobb arányokban fog megindulni, /MOT/B, HÍREK VIZER VILMOS LL6b.D.-.SA A MÉRNÖKE OYLETBEN. Érdekes előadást tartott Vizer Vilmos bányaügyi főtanácsos szerdán este a Magyar Mérnök Egyletben n A mérnök gondolatvilága" cimmel. Kifejtette, hogy a természettudományi és miiszaki gondolkozás és az uralkodó humanista szellemiség között sok esetben lényegbevágó különbség áll fenn. Behatóan foglalkozott a humanizmus, illetve a klasszicizmussal, mint a termeszettudoraány—műszaki szellemiség sajátságaival, A két felfogás közötti különbséget példákkal világitotta meg és a kérdés megoldását egy szintézisben látja, amely a természet- és műszaki tudományok igazságait megfelelő ra don a köztudatba viszi bele« Az előade "éleménye szerint ez az uj szintézis a szellemiség továbbfejlődésének iránya és ez a valláserkölcsi szempontnak is fokozottabb mértékben felel meg a tisztán humanista állásponttal szemben. Vázolta Vizer Vilmos azt az ürt, amely a gondolatvilág és a megvalósított tervek között fennáll. A mérnök a jövő szociális programtanát egy józanul megalapozott fokozatos javulásban látja,amelynek eszközeit ós lehetőségeit elsősorban a technika van hivatva szolgálni. Rámutatott arra, hogy energia nélkül nincs gazdálkodás és nincs élet. Létünk az energia folyamában sodrodé csónak*, utja, főleg materiális vonatkozásban. A mérnök a műszaki munkában főképp a fejlődés alapjait van hivatva erősíteni, Végül hangoztatta, hogy az energia nagyszerepét a gazdaság és általában a humanista felfogás nem ismeri kellő me gvilági tás ban. Vizer Vilmos előadását a jelenlevők igén na/orv tetszéssel fogadták."
