Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2
1939-11-28 [217]
/Teleki Mi'uály gróf a földbirtokpoliti cáról, F o 1 y fc a 1 á s,2 B / Erre a legeklatánsabb példa a juhtenyésztésnek a fellendülése. Ezelőtt pár évvel a juhtenyésztés hihetetlen sorvadas tb láttuk^ A gyapjú ára nem volt megfelelő, Ezért a gazdák eladták juhiakat. Mióta a gyapjú Ijjfc siker-ölt felemelni, azóta a juhtenyésztés állandóan fokozódik, - Másik fontos probléma a mezőgazdasági hitel kérdése. Magyarország tőkeszegény ország, azonban a kisexistenciák, s ezzel a^ .iav kisüzemi termelés érdekében megfelelő hitellel kell gazdálkodását ám asz tani* A szociálpolitikát nagyobb mórtékben kell kifej.^nünk, A miniszter ezután hangoztatta, hogy az ipari munkások biztosítása, a munkabérek rendezése, stb, minden országban megelőzte a mezőgazdasági munkások szociálpolitikai kérdéseinek rendezését. Lépésről-lépésre kell haladnunk a mezőgazdaság teherbiróképességének . tekintetbe vételével,hogy ezeket a szociális intézkedéseket a mezőgazdaság terén is megvalósíthassuk* Természetesen ezek fokozódó terheket követelnek, A képviselőház már megszavazta a mezőgazdasági munkások Özvegyeinek öregkori biztositás a-ól szóló javaslatot, amely egyike a fontos szociális javaslatoknak, A falusi öregasszonyok,elaggott cseléde: érdetében szükség volt erre a javaslatra. Fontos a család iunkabér rendezésének a kérdése. Itt átmeneti intézkedésként a komáromi normát 'rellene megvalósítani. Rendezésre vár a mezőgazdaságban alkalmazott konvenciós cselédek bérének rendezése és sok más szociális probléma, amelyeket rövidesen javaslat alakjában a képviselőház elé fogok hozni. - Felfogásom szerint - mondotta végül a miniszter - a föld az az alap, amelyre az országnak boldogulás.-.it fel kell épiteni, Ebben a munkában nemcsak a törvényhozásra van szükség, hanem minden KI- yar emberre, minden egyesületnek a közreműködésére, mert hiába alkotjuk meg a legjobb és hazafias intenció-tói áthatott törvényeket, ha azokat a gyakorlatú életben nem tudjuk megvalósítani.Minden törvény anynyit ér, araennyit belőle a gyakorlati életben megvaló§ithatunk. Ezért kérem a ti segitségteket. Az egybegyűlt előkelő közönség hosszantartó lelkes tapssal és élj önzéssel fogadta Teleki Mihály gróf föl dmivelésügyi miniszter szavait, s a jelenlévők percekig ünnepelték a minisztert. Utána vitéz Endre László alispán szolalt fel,A földbirtokpolitikai kérdés - mondotta az alispán - sokkal magasabbrendü és felette áll mln-uen napi és pártpolitikának, Ugy érzem, hogy a földreform kérdésében az egész nemzet egyetemének egyet kell értenie,A földreform nemcsak eszköz az ember boldogul ás ár aj, hanem öncél is, Megvédelraezése és megtartása a magyar földnek, azokw^r ét egeknek számára,akik a földet szeretik ás meg tudják művelni,A föld elsősorban azoknál: a kezéből vétessék el, akik arra nem érdemesek és azoknak juttattassék, akik azt szeretik, s meg tudjál: művelni, Az a véleményem, hogy alföldreformmal járó megrázkódtatás nem fog ártani az ország köz gazdaságának, Az alispán ezután az értékesítés problémájáról és egyéb szociális kérdésekkel foglalkozott. Az alispán nagy tapssal fogadott beszéde után I ra rédy Béla nyug.miniszterelnök szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a miniszterbeszédét a magyar gazdasági és közélet vezetőinek jelenlévő tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták, s ezzel kapcsolatban felvetette a gondolatot, hogyha a TESZ ilyen hatalmas visszhangzó háttérnek bizonyul, nem lehetne-e ezt megismételni, s a magyar vezetőtényezők gyakrabban fordulnának a társadalomnak hivatott fórumaihoz, Ez minden csinált propagandánál többet jelentene, A magyar társadalmat egységbe kell tömöríteni. Ezután hangoztatta, hogy szociálpolitikát nem lenét csinálni szervezet, hozzáértés nélkül* Minden szociálpolitika jellemzője a rugalmasság, A közigazgatás ezt e, yedül nem tudja ellátni és ezért szükség van a társadalom bekapcsolódására. Közigazgatás és társadalom együtt colr.ozva teremthet jó szociálpolitikát* Ezért szociális hálózat '• •" építés ';re van szükség* /folyt, köv,/