Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2
1939-11-16 [217]
Törvényszéki szerkesztőség: V., Markó utca 27. I. 26. Telefonok: 117-29o és 117-296. 1, törvényszéki kiadás Budapest, 1939. november 16, -—KÁRTYÁZÁS KÖZBEN IS HAMISAN JA'ÚSZOTT A CIGÁNY. Hubai Gyula abádszalóki vendéglőjében iddogálni kezdett Molnár Béla karcygi lakos. Az ott Időző Farkas Lajos zenészcigány észrevette, hogy Molnárnál sok pénz van, Pelhivta, h ogy kis összegekbe nem volna-e k°dve kártyázni. Aztán leültek és huszonegyest játszottak, A cigány folytán nyert • s Molnár Béla folyvást emelte a tétjeit, s-aludt az elvesztett pénze után* Amikor a cigány teljesen kifosztotta partnerét, kiderült, hogy Farkas Lajos cinkelt kártyákkal játszott, A kártya-csomagban lévő figurákat a körmével a kártya éién megjelölte és a finom tapintású cigányzenész mindig tudta, mikor következik a pakliban a figura és ezzel olyan előnye származott, hogy könnyen kifoszthatta partnerét. De kiderült az is, hogy a ? orábban v megj:elölt kártyacsomagot Hubai vendéglős bocsájtptts a cigány rendelkezésére s 8 nyereségben Farkas Lajos osztozkodott Hubai vendéglőssel, így a szolnoki törvényszék csalás büntette cimén vonta felelősségre a hamisan játszó cigányt és a vendéglőst és fejenként hat-hat hónapi börtönre Ítélte Őket. Fellebbezés folytán a budapesti királyi tábla Lakatos tanácsa tárgyalta az ügyet és Farkas Lajos büntetését helybenhagyta, mig Hubait négyhónapi fogházbüntetésre itiéHje. /MOT/G, CIMBITORLASI PÖR AZ "ASSZONY ES ÖRDÖG" MIATT. A Metro-Goldwyn-Mayer filmvállkLat a budapesti kir. törvényszók előb t szerzői jogbitorlási pert indított & Vígszínház bérlő r.t. ellen. Keresetében azt adta elő a felperes, hogy még 1929-ben Magyarországon forgalomba hozta az "Az asszony és ördög" cimü némafilmet. Az alperes február 4-én és ezt követően a Pesti szinhazban ugy<n ilyen cimen angol szerzőktől játszatott egy színdarabot s ezzel a oim-azonossága folytán szerzői jogbitorlást követett el. A Vigszinház bérlő r.t. dr. Szálai Emil ügyvéd utján JB kereset elutasítását kérte. Védekezésül előadta, hogy a néma filmet mindössze hétszer forgatták kültelki mozikbon. Egyébként is a Pesti szin^áz előzetesen meghirdette az"Asaaany és ördög" cimü színdarab szinrehozatalát, ez ellen felperes nem tiltakozott. A törvényszék a felperest keresetével elutasította, Az itélet indokolása szerint ha jogtalan lenne is a cimhasználat, akkor sem léphetne fel perrel a felperes, mert a tiltakozás elmaradásával lemondottnuk tekintendő a oimhísználat jogáról. De különben sem lehet uz alperes terhére megállapítani azt,hogy a cimazonosságg 1 a közönság megtévesztését célozta. Fellebbezés folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a buc ...pe sti királyi tábl. Werner tanácsa, ahol az elsőbiróság elut-Sitó Ítéletét indokainál fogva helybenhagyták*
