Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2

1939-11-16 [217]

Budapest, 1920. november 16.\ ^- XXI. évfolyam, 291,szam. H I R M K V3RMBÉLY TIBOR ORVOSPROFESSZOR HU3201IÖTkVMS JUBILBUI/IA.. Meleg BZ reüxéd, ünnepelte esc'törtökön este a Verebély* klinika egyik elb.^d> termé­ben a magyar orvosi világ Verebély Tibor professzort áob^l az alka­lomból, no y huszonöt esztendeje foglalta el ta. ári katedráját. Az ün­Rcpsé et házi i\\ epr ek szánták és fisak a tar ári testület tagjait, s a professzor tanítványait hivták meg. negnivottakon kivi.il azonban olyar :u 5 szá :ual jöttek el a magyar orvosi és tudományos élet reprezentánsai, élükön Ilonán Bálint vallás- és közoktatásügyi mi. isztérrel, hogy zsufo­lási ie gtöltették a termet. Misének Donanovszky Sándor rektor kjjszöntötte a jubilánst, A tudó .á yegye tem' szerercsekivánatait, a taíiács " , .... és az ifjúság há­láját tolmácsolta, kz orvostudományi kar -evében dr. Orsós Ferenc dékán köszöntötte. Matolay György professzor a régi tanítványok nevében, szó­lott a régi; szeretett tanárhoz. - Köszönöm mindnyájunk nevében a tudást, amit Méltóságod­tól nyer türk - mondotta - és a jóságát, amit sohasem tudunk meghálál­ni, csak me köszö: ni. Átnyújtotta Matolay professzor a régi tanítványok aján­dékát: Verebély professzor reljjfjót, amely Edvi Illés György alkotása, továbbá egy vaskos kötetet, amelyben a régi tanítványok tudományos dol­goz atai t fo glalták e gybe. A jövő generáció, a mostani tanítványok nevében egy fiatal medikus. Hüttl Tivadar köszöntötte világhírű' professzorukat, majd Homan Bálint kultuszminiszter emelkedett szólásra, -n. jó tanár; ak három dol^o/ra van szüksége:' hitre, tudo­mányra és szivre. Mind a három megvan Verebély Tiborban , Mint magán­ember jöttem ide, de nem tudok elszakadni áttol, hogy mint kultuszmi­niszter, hitét* , , mint egykori tanártársa, a tudományát és, mir-t volt betege, a szivét köszönjem meg. Azt a szivet ós derűjét, ame.ly.et, mint betege sok ezredmagammal együtt élvezhettem, Siraonyi tábornok a régi fegyvertársak üdvözletét hozta el, akik együtt voltak a fiatal Verebély Tiborral a lö, helyőrségi korház­ban, amikor a király gyűrűjével doktorrá avatták, Verebély Tibor professzor meghatott szavakkal mondott köszönetet, kimondotta, hogy tudott err ek az ü épségnek az előkészü­leteiről, mégsem ak-.dályozta ne', bár ellensége minden személyes ünnep­lé:nek, különösen a mai órákban. De megengedte, mert ez :. em személyi ün: ep, hanem a tudomány ün epe. - Huszonöt évvel ezelőtt, mint a legfiatalabb tanár jöt­tem ide és ma én vagyok a szenior. Tragikum, enne 1 : a huszonöt évnek tör­ténete, -mikor jöttem világégéstől volt eres az ég alja, s most amikor jubilálunk, ismét fegyvercsörgés halhttaszik nyugatról. Mennyi magyar ke­serűsig szüJMfr*lt e két dátum közé, - Köszönettel fogadom volt tanítványaim aj ándékát, ami szintén a tudomány ajándéka, ígérem, hogy olyan szeretettel fogom ol­vasni minden sorát, mint amilyen szeretettel, azt volt tar i tv anyáira ir­7 ták. Tekintsék; ugy ezt a napot, mint a régi tanárai* 25 év után is tisz­telő és ta i tv anyait szerető tanár Ürr epét. &yj Lelkes éljennel és tapssál fogadta a közönség Verebély ^//professzor szavait és a szép M épség után a jubiláns professzor kosz­rayszasan* ab-beszé Ige tett régi tanítványaival. /MOT/B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom