Magyar Országos Tudósító, 1939. november/1

1939-11-13 [216]

közigazgatási bizottság ülése. P o 1 y t a t á s.1,/ Petrovácz Gyula ezután a drágaságról beszélt, megálla• itotta, hogy a fővárosban fogyasztásé? kerülő tej literjét egy fillérről megdrágították, a budapesti tehenek után 30 pengős fejadót kell fizetni, mindez a csempészés elterjedésére fog vezetni. A legutóbb kiadott tejrerdelet kiköti, hogy az egyfilléres emelést nem lehet a közönségre áthárítani, sajnos mégis a közönségnek kell majd vállalni a drágulást* Úgy értesült, hogy a főváros közélelmezési ügyosztálya a polgármester utasítására beszerezte a megfelelő mennyiségű idei burgonyát, ügí értesült, hogy a burgonyára három fillért vetett ki a kormány, ez az emelés mezőgazdasági célokat szolgál. Ezek az apró fillérek okozzák az egyre növekedő drágulást; amely . elsősorban a kiskeresetű, szegényebb középosztályt sújtja. Megdrágultak a lakbérek is, ezt a bizottsági tagok pártkülönbsóg nélkül helytelenítik. Általában minden megdrágult és a további drágulási folyamatot meg kell akadályozni. Nemcsak a lakások bérlői, a háztulajdosónok is nehéz helyzetben vannak, meg kell fizetniök a rendkívüli vagyonváltságot, A vízdíjak, az útadók, a légvédelem, mind-mind ujabb terheket jelentessenek., van olyan ház tulaj do nos, akinek egész lakbér j öve de Íme rámegy ezekre a terhekre. Meg kell találni a megfelelő középutat, össze kell egyeztetni az érdekeket, enyhíteni kell a lakók, de a háztulajdonosok terheit is. Ami a laköórkötöttség kérdését illeti, ezzel a kérdéssel igen óvatosan kell bánni, mert esetleg teljesen megszűnik az építkezés; a lakások ára drágább lesz, illegális módon drágítják a lakbőreket. Ezután kifogásolta, hogy a Vérmező területétől el akarnak venni, már épül ott egy garázs, most pedig a protestáns helyőrségi templomot kívánják felépíteni a Vérmezőn. Buda. egyetlen hatalmas térségének területét nem szabad lenyirbálni. Kérte a polgármestert, ebben az ügyben irjon fel a kormányhoz és a honvédelmi miniszterhez. Peyer Károly szintén az élelmiszerek megdrágulásáról h ós általában a drágaságból beszélt. Azt beszélik, hogy a főváros megfelelő mennyiségű burgonyát tároltat, viszont értesülése szerint már hetek üta a piacokon az árusok legfeljebb csak két kilogramm burgonyát adnak el egy-egy vevőnek. Ez azt mutatja, hogy a bur go ny aell át ás körül komoly bajok vannak, botrányos jelenetek játszódnak le a piacokon és az élelmiszer kereskedésekben, mert a közönség kevesli a két kilós adagot. A baj valószínűleg ott van, hogy az egy kéz nem tudja hivatását teljesíteni. Azelőtt kereskedők hozták fel a termelőtől a napi áron vásárolt burgonyát, most pedig az egy kéz vásárolja ösáze az ország " ur go nyakész le tét, mégpedig a neki tetsző, alacsony áron. A termelő öt fillért kap a burgonya kilójáért,. Budapesten viszont az egy kéz tizennégy fillérért adja el. Peyer Károly kritizálta ezt a rendszert, amely a drágasághoz vezet. Sürgős intézkedéseket sürgetett, oeg kell vizsgáira, miért nem lehet kapni burgonyát, hol akadt meg az ellátás. Ezután a tej árának felemelését tette szóvá, az országos központban mutatkozó zavarok miatt kellett a tej literjét - Peyer Károly szerint'- felemelni, ezt az indokolást nem fogadhatja el, tiltakozik ellene, A tej a legfontosabb élelmicikkek egyike, nem szabad megdrágítani, A fővárosban rizshiány mutatkozik, ugy tudj a, hogy a ' Községi Élelmiszer üzemnek megfelelő mennyiségű rizs áll rendelkezésére, bocsássa azt forgalomba, A főváros vezetőségének kötelessége gondoskodnia arról, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer álljon a közönség rendelkezésére, a drágitási tendenciát pedig le kell törni... j."e emlite tte ezután, hogy már évekkel ezelőtt törvényt adtak ki, amely i elrendelte, hogy Csepel ' egy részét a fővároshoz kell csatolni, I ezt £ törvényt még a mai napig sem hajtották végre, mint értesül IvAzért, mert a környék lakossága tulmagas árakat kér a területért, f Meg kell találni a középutat, a tárgyalásokat sürgősen'le kell folytatl ni, /folyt, köv,/ I nRR7ÁGOS LEVÉLTÁR . „ .