Magyar Országos Tudósító, 1939. november/1

1939-11-13 [216]

NAGYSZÁMÚ KÖZÖNSÉG VETT RÉ1ZT A NEMZETI MUNKAKÖZ PONT SZENTESI ZASZLóBONTó NAGYGYŰLÉSÉN• Vasárnap S

z

entesen zászlóbontó nagygyűlést rendezett a N

e

mzeti Munkaközpont. abban a városban, amely még a közelmúltban egyik legerősebb fellegvára volt a szociáldemokrata szervezkedésnek, Azóta Szentes munkás népe elfordult a marxista vezetőktől, vasárnap már impozáns tömegekben sorakozott fel a Nemzeti Munkaközpont zászlaja alá, A nagygyűlésen megjelentek vitáz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a N

e

mzeti Munkaközpont országos elnöke, a szentesi főispán és alispán képviseletében Dobay A

n

dor vármegyei főjegyző, dr.K,Nagy János,Szentes város polgármestere és sokan mások. Német István, a N

e

mzeti Munkaközpont szentesi szervezőbizottságának vezetője nyitotta meg a gyűlést, s utána Paczali Sándor kubikos munkás üdvözölte vitéz Bonczos Miklós államtit- árt as vitéz Marton Béla országos elnököt, megköszönte eddigi munkáj ukat ós további támogatásukat kérte. Ezután vitáz Marton Béla, a NMK.országos elnöke tartotta meg több mint egyórás beszédét, B

e vezetőül a magyar munkás töm egekben élő faji értékekről beszélt, majd a Nemzeti Munkaközpont céljáról emlékezett meg és rámutatott arra, hogy nerazeti céljainkat csak az egész magyarságot átfogó mozgalommal érhetjük el. Ez az uj szociális felfogás mindenekfelett a nemzet egyetemes érdekeit tartja szemelőtt. A továbbiakban az uj magyar földbirtokpolitikáról beszélt M

a

rton Béla, amelynek erős kisexisztenciákat kell teremtenie, meg kell oldania a telepités problémáját és szolgálnia kell a nemzetiségi kérdés rendezését,. Kitért Marton Béla beszédében az iparfejlesztési törvényhez hasonlóan a mezőgazdaságiéjleszto törvény kérdésére, a mezőgazdasági szakoktatásra, mert - mint mondotta - gondoskodnia kell az államnak a föle,tulajdonosok szellemi képzettségének neveléséről. A mezőgazdasági munkásból kell hogy legyen a kisbirtokos - mondotta M

a

rton Béla - s a R kisbirtokosok köréből kell megkapnia az egészséges utánpótlást a földbirtokostársadal ómnak. A magyar népi erő csak ugy fejlődhetik ki, ha a magyar népnek megadjuk mindazokat az anyagi, erkölcsi és szellemi lehetőságeket, amelyeknek segítségével tényleg épitőerőként jelentkezhetek a nemzet szempontjából. De miután minden reform végrehajtásának legfontosabb előfeltétele a pénzügyi megalapozottság, ezért pénzügyi rendszerünket is át kell alakitanunk, mert a szociális munkaállamot liberális pénzügyi rendszerrel nem lehet felépiteni. Oda kell hatnunk, hogy minden embernek legyen érzéke a családi és nemzeti tradiciók iránt, de legyen tettereje is a haza felfeléivelő utjának szolgalatára. Vitéz Marton Béla után vitéz Bonczos Miklós államtitkár emelkedett szólásra, beszédében rámutatott arra, hogy a hazának mindenki annyit ér, amennyit a nemzet szolgálatában teljesit, azon a helye.i ahová az élet állitotta. Foglalkozott a kubikos munkásság speciális problémáival, kijelentette, hogy ismeri a kubikos munkásság nagy sorskérdéseit,a munkabéreknek ós a munkaidőnek szabályozásit, a munkaalkalmak tereméétésj az egészséges munkaközvetítés bevezetését, s végül olyan érdekképviseleti szerv felállításának kérdését, amely a kubikos munkásság ügyeinek szószólója legyen. C

g

ongrád megyében. - folytatta Bonczos államtitkár - tulnyomó

r

észben kubikosok telepedtek le és az utóbbi időben, amikor szüneteltek a nagyobb földmunkák, ez a lakosság teljes szegénységben élt. Minden igyekezete odairányul, hogy a nehéz sorban lévő munkásság számára munkaalkalmai:at teremtsen. Visszautasította azt a vádat, mintha a mezőgazdasági munkabérek a vármegye— (

ben aránytalanul felemelkedtek volna, mert más vidékre vitték el a munkásókat, hiszen ilyen áremelkedés a mezőgazdasági munkabérekben az egész ország területén tapasztalható volt, A csongrádi munkásság több jk<mint 1.70.000 penge keresetet hozott h az a munkahelyeiről, igy tehát *az egyik oldalon előállott vád a másik oldalon éléit eredménnyel nem áll arányban. /folyt, köv,/ ^