Magyar Országos Tudósító, 1939. október/2

1939-10-28 [215]

AZ ORSZÁGOS PR0TE3TA!T3 IL.P0K HÍRLI, /folytatás, /./ ORSZÁGOS NAGYGYŰLÉS AZ IP^RCS/JUÍ0K3AN. • A Protestáns Kapok második napján, vasárnap délben impozáns nagygyűlés volt a Vorosligeti Ipar c sarrokban. A nagygyűlést közös istentisztelet előzte meg, amelyen Kapi Béla evangélikus püspök Biblia olvasása után Ravasz László dr •református püspök mondott imát, Már koradélelott hatalmas tömegek özönlöttek a Városliget felé a nagygyűlésre. Az Ipar csarnokot zsúfolásig töltötte a fővárosi és vidéki reformátusság, A nagygyűlésen ott voltak a protestáns egy máz részéről Ravasz László . , Kapi Bél- és Thuroczy Zoltán püspökök, a kormány képviseletében fáji Páy István államtitkár, a tábornoki kar protestáns tagjai, élükön vitéz Tovidhazy gyalogsági tál orrokba?.,* 'a magyar közélet számos kiválósága ós ezrekre me-•'6 hatalmas közönség, a nagygyűlés "Erős vár a mi Istenünk,,." eléneklése el k kdudött, majd Kapi Béla evangélikus püspök mondott hatalmas beszédet. Beszédében a protestantizmus' V

a nemzeti művelődés szolgálatában és a műveltség kialakításában," \s terep

e vei"' ''f

o^íaTEbzót'^ Hangoztatta, hogy a protestantizmus állandó ^Tríenelmi folySETáí'j r'em a templomba bezárható, az egyház és vallás életében elszigetelhető érték, hanem egy állandó lüktető cro, élet, hatalom, amely állandóan érvényesül,..', protestantizmus által uj embertipus alakult ki, A magyar protestáns embertípus szolgálatra elhivatott embernek a • tipus a; nem önmagáé., nem osaládjáé, állásáé csupán, ne mis csak a nemzetéé, hanem az örökkévaló- Istené, A protestáns vallási türelmesség azt jelenti, hogy? a magyar protestantizmus elismeri másnak, más vallási meggy őződésre' való jogát, A vallási türelmesség kérdése Krisztus példájának követése, A protestantizmus mindig azért dolgozik, hogy ezen a földön a magyar nemzet igazán magyar, igazán nemzet legyen. Mivel pedig az evangélium képezi művelődési politikájánál: alapját, vallja, hogy- ezen a földön a magyar magyar, a nemzet nemzet csak akkor lehet, ha az Istené is, A magyar nemzeti művelődés nem szakithato el az evangélium lelkétől ás a protestantizmus nem fosztható meg attól a jogától, hogy a magyar nemzőt művelődéséért és müveltsé éert harcoljon. Visszatekintve négy évszázados multunkra, azt mondhatjuk, hogy nekünk ezen hi tv all ás tevésre jogunk van, A mindvégig ^nagy érdeklődéssel hallgatott beszéd után, a de reccni Szonizi Molnár Ének- és Dalegyesület Csősz László karnagy vezénylésével zsoltárokat adott élő, majd Tas nádi ikogy András igazságügy-miniszter emelkedett szólásra, Tas nádi Hagy András beszédében foglalkozott azzal aj. problémával,hogy milyen hatása volt a protestantizmusnak a magyar államélet kifejlődésére. A materialista világnézettel szemben hangoztatta, • hogy a •-•aliásnak hatalmas befolyása volt mindig,-mé.g a hitetlenség körte szakán.,n is-az emberre, az embere közületekre, a társadalomra, az államra ós ezek fejlődésére. Mennyivel inkább kell hogy valljuk mi ezt - mondotta - akik az c n; oldalú természeti tudományos világnézet hálójából ki tudtunk szabadulni, akik tudjuk, hisszük, h .gy 'van más is,mint durva matéria: van szellem, vannak megfoghatatlan javakj, értékek,amely eket a teremtésben kaptunk; van halhatatlan lélok, amit a teremtő' Isten oltott belénk, hogy ót felismerni, tisztelni és áldani tudjuk. Mennyire inkább kell hogy a vallás nagy jelentőségét felismerjük mi, akik" a lélekről és szellemről ezeket valljuk. Az ember ne kj a társadalomnak, az KLlamnak legerősebb támasztéka a vallásos világnézet volt és a jövőben is az lesz, annyira, hogy ahol ez hiányzik, vag; m :-gbomlik, szükségképen meg kell hogy induljon a bomlás és be kell hogy köi vetkőzzék a pusztulás. I Az igazságügy miniszter ezután visszapillantást vetett I a protestantizmus kialakulásura ós elterjedésére,, «Wajd hangost .tta, A hogy a középkori egyház a maga nagy egyetemességében elhanyagolta az l.,e "ro-nisé :ot és ez nem maradna tátott reakció nélkül, /folyt, k *'•'«..