Magyar Országos Tudósító, 1939. október/1

1939-10-10 [214]

SZENDY KAROLY POLGÁRMESTER 1940.ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI EXPOZÉJA A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ELŐTT. A pénzügyi szakbizottság tagjai csaknem teljes számban jelentek meg a mai bizottsági ülésen, hogy meghallgassák Szendy Károly polgármester nagyjelentőségű expozéját az 1940. évi költségvetésről, A polgármester bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy az 1940,évi költségvetés összeállításánál mint legelső követelményt azt tartotta szemelőtt, hogy az egyensúlyt minden tekintetben megőrizze. Parancsoló szükségnek tekintette azt, hogy a jelenlegi körülmények között, a főváros kiegyensúlyozott költségvetéssel tegyen bizonyságot arról, hogy pénzügyi és gazdasági vezetése szilárdan és gondosan van megalapozva, hogy kellő anyagi erővel, felkészültséggel rendelkezik,a vele szemben támasztható jogos és méltányos igények kielégítésére, s hogy Budapest lakossága igényeinek minél gyorsabb kielégítését tartva állandóan szemelőtt, azért mégsem téved le az óvatos gazdálkodás útjáról. Az államhatalom az amugyis áulyos terheket viselő polgárság adózókészségét a maga szintén növekvő, az ország jövője érdekében sürgős kielégítést követelő szükségletei biztosítására, az adók fokozásával és u,i közszolgáltatások bevezetésével csaknem kimeritetté. Ezért olyan • költségvetés összeállítását tűzte ki, amely nem rak a főváros közönségének vállaira ujabb terheket, nem kivanja meg uj közszolgáltatások bevezetését, sem pedig a már meglévők fokozását. Ezeknek a vezető szempontoknak az érvényesítése különösen szociális szempontból a jelen körülmények között, amikor a kielégítésre váró szükségletek a főváros fejlődéso és az uj törvényhozási intézkedések következtében jelentős tételekkel növekednek, nem könnyű feladat. A közületek háztartásának vezetését két jellemző körülmény teszi nehézzé. Az egyik az, hogy a szükségletek előbb jelentkeznek, mint a fedezésükre felhasználható bevételi lehetőségek; a második pedig az, hogy a közületek kiadásai állandóan növekednek. A közületekkel szemben támasztott kivánságok szociális, kulturális és gazdasági téren egyaránt erősödnek, A dolgozó társadalom helyzetének javítása, a társadalom alapjának, a családnak megerősítése és a jövő nemzedék fejlődésének biztosítása azok a célok, amelyek elsősorban ki/vánják a közösség fokozott gondoskodását, Uj és igen jelentős terheket háritanak a székesfővárosra a családvédelmi célzatú törvényhozási intézkedések, így a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok családi pótléka kereken egymillió pengővel, a gyermeknevelési pótlék pedig 500,000 pengővel emelte a főváros kiadásait, Uj feladatkörök és megszaporodott hatósági teendők ellátása, valamint az alkalmazottak kedvezőtlen előléptetési viszonyainak megjavítása érdekében, uj végleges állások szervezése vált szükségessé. Ez a szervezési kiadás és a korpótléknak a bevezetése az uj költségvetésben kereken 800,000 pengő többletkiadást jelent. Emelkedő irányzatot mutatnak a szorosan vett dologi kiadások is. A város fejlődésével, kiépítésével és rendezésével együtt jár az útfenntartás, a csatornázás, a parkozás, a közvilágítási és köztisztasági kiadásoknak emelkedése is. Különösen megnövekednek ezek a szükségletek akkor, ha azokat több éven át, a gazdasági válság következményeként jelentkező kedvezőtlen pénzügyi helyzetben, meg kellett szoritani. Ujabb és jelentős kiadást jelent a légoltalmi szükségletek kielégitése is, A közületi gazdálkodásnak egyik legjelentősebb feladata, a már meglévő vagyon állagának a megvédése. A székesfőváros ingatlan „ vagyonának értéke az 1938, évi zárszámadás szerint 641 millió pengő. Ebből a beépitett ingatlanvagyon 335 millió, az ingóságok értéke pedig 58 millió pengőt tesz ' ki, /folyt, köv,/