Magyar Országos Tudósító, 1939. október/1

1939-10-05 [214]

FELMENTETTEK NÉGY HÉV-VASUTAST. A mult év november 28-án a HÉV árpádföldi állomásán súlyos baleset történt: özv. Erdős Sándorné leesett e mozgásban lévő vonatról, melynek kerekei s jobblábát levágták. Az ügyészság sulyo s ^testi sértés és közveszélyü rongálás mi^tt vádiratot adott ki négy HÉV-alkalmazott: Sólya Endre forgalmi tiszt, Frank János vonatvezető, Tóth József kileuz ás Bruckner János motorvezető ellen, mert - a vádirct szerint - részint nem gondoskodtak ez elromlott villamosvezeték meg javításáról, részint sz utasok le- és felszállására kellőleg nem ügyeltek, azonkívül a otorvezető erős rántással inditotty a vonatot s ezek a körülmények voltok okozói a súlyos balesetnek. A bűnügyet ma tárgyalta a pestvidéki törvényszok dr, Várady ^ándor-t&nácsa. A négy HÉV-v;>sutas t^gadtt- bűnösségét, azzal védekeztek, hogy 8 fietal özvegyasszony önmaga okoztt, u balesetét, mert a már mozgásbon lévő vonatról le acart ugrani, hogy hazamén jen <.z otthonfelejtett keztyüjéért. A bizonyítási eljárás lefolytitáse és & perbeszédek elhangzása után a bíróság a négy vádlottat felmentette a vád alól. Az itólet nem jogerős. /MÜT/ B. EGY ASSZONY LEHARAPTA HARAGOSÁNAK AZ UJJÁT. A királyi ügyészség súlyos testi sértés büntette és vétsége miatt emelt vádat Hoffonpradol Anna varrónő ellen, akit ma vont felelősségre Sebők Zoltán dr. büntotőtörvényszéki egyesbiró. Peredi Károlyné jelentette fol a vádlottnőt s panaszában azt adta elő, hogy ez év február 18-án a Dombovári-ut és Kapós véri-utca sarkán^negverte tizenegyéves Gizella nevű leányát, majd amikor annak segítségére sietett, nekirontott, ütötte, verte, ahol érte, majd leharapja°balkezenek egyik ujját.^/ Hoffenpradel Anna • Hoffenpradel Anna nem ismerte be bűnösségét. Védekezésében elmondta, hogy már régebben haragos viszony áll fenn közte és Perédiék között. A kisleány állandóan gúnyolja és a kérdéses napon is megjegyzést tet/b rá és grimaszt csinált az arcával. Emiatt megrótta, de a gyerek, akijtudta, hogy rossz a viszony közte és édesanyja között, elmenőben még rá is ütött. Ekkor már ott volt Perédiné is, aki rátámadt, belekkpott a hajába és cibálni kezdte. - Olyan volt, mint egy örült, - mondotta Hoffenpradel Anna - nem tudtam ^védekezni se ellene. Dulakodás közben valóban a számba vettem a kezét és lehet, hogy haraptam is, de csak azért, hogy elengedje a hajamat. Ezután kihallgatták Poredinét, aki viszont azt vallottam hogy a vádlottnő volt a támadó fél, előbb a kislányt verte meg, majd "amikor ő szétválasztotta őket, rajta folytatta a dühkitörest, karmolta, verte ós beleharapott a kezébe, ugy hogy az egyik ujjperecé levált és az egész ujja elhalt. - A kislányom sikoltozására siettem.ki az utcára - mondotta az anya - a gyerek ekkor már a földön feküdt. Érthetően védelmére keltem, mert ez a borzalmas no nem akarta abbahagyni az ütlegelést. Különben gyűlölködő természete van, a kislányomat nem birja látni és állandóan belénk köt. A törvényszék több tanút hallgatott ki, ?-öztük egy rend őrt,aki véletlenül volt szemtanuja a két asszony harcénak. Elmondták a tanuk, hogy egy hang nélkül, néma csendben zajlott le az asszonyok közötti párviadal a sötét utcában és alig tudták őket szétválasztani. A bizonyító eljárás lefolytatása és Villányi Ferenc dr. királyi ügyész vndbeszéde után a törvényszék bűnösnek mondta ki Hoffenpradel Annát súlyos testi sértés vétségében és könnyű testi sértos miatt és ezért háromhónapi fogházbüntetésre Ítélte, de a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Az Ítélet nem jogerős, /hlOT/ Sy, •—-* — — —