Magyar Országos Tudósító, 1939. október/1

1939-10-17 [214]

/pénzügyi "bizottság ülése. 3? o 1 y t a t á s.l./ gha,

1 A továbbiak során ]?elkay áerenc tanácsnok "bejelenté tto, hogy/a zsidótörvény miatt szükséges különböző igazoltatások határideje rövidnek bizonyul, ugy a polgármester - mint ^legut bb is tette - interveniálni fog a határidő meghosszabbítása érdekében. A zsibárus szabályrendeletet a főváros módosította, a belügyminiszter a módosításokat elfogadta és ennek alapján végleg rendezik a zsibárus kérdést. A bizotts g a felvilágosítások után fejezeteket r üzleteiben ie elfogadta, majd hozz ..járult Beliczay Imre tanácsnok által előterjesztett több kisebb jelentőségű polgármesteri indítványhoz. A pénzügyi bizottság ezután megkezdte uZ üzemek költségvetésének részletes tárgyalását. Az Elektromosmüvek költségvetésénél Bánjczi Lászlá megkérdezte, hogy mi lesz a Révész-utcai elektromosteleppel, ha megvalósul a főváros uj nagy erőmüve. Sürgette, hogy akislakasok bérlői is kapjanak kedvezményéé áralct. kz klektromosmüvek több mint tizenegy millió pengővel járulnak hozzá a községi háztartáshoz, ezzel kapcsolatban megint sürgette az árammérő kezelési dijak szedésének megszüntetését, erre nincs szüksége aa üzemnek. Révész Mihály megállapította, hogy a fuvaros üzemei évről-évre fejlődnek és sokmilli' pengővel járulnak a községi háztartáshoz. Helyteleníti azt a régi politikát, amely az üzemek hozz.űárulás -t forszirozza. A legantiszociálisabb adózásnak minősítette az ársmmérődiják szedését, de antiszociális az üzemek hozzájárulásának forszirozása is. A'vek éta sürgetik pártkülönbség nélkül a szanálás előtti fizetések visszaállítását, .•' főváros kezdje meg az erre vonatkozó élőké bzitőmunkát, hogy az összes alkalmazottak minélelőbb kapjál; vissza régi járandóságaikat. .'. bizottság elfogadta az 'Elektromosmüvek költségvetésit, majd hozzászólás nélkül a Gázmüvek és a Vízmüvek költségvetéséhez is hozzájárult a bizottság, A f v.vros gyógyfürdőinek költségvetéséhez elsőnek Bróéi Ernő szolt hozzá. lóeg-llapito11a,, hogy Budapest kiérdemelte a fürdőváros elnevezést, fürdőinek híre eljutott a világ minden részébe, idegenforgalmunk is azért emelkedett, mert gyógyfürdőink világhíresek. Ezek előrebocsajtosa után megállapította, hogy a szegényebb és a polgári néprétegek részére nincsen' megfelelő számú népfürdő és gyógyfürdő, A kevéspénzü társadalmi rétugek részére is lehetővé kell tenni,hogy felkeressék a gyógyfürdőket, erről gondoskodjon a polgármester, kifogásolta, hogy a gyógyfürdők alkalmazottai nem kapnak megfelelő javadalmazást, kénytelené IC cl borravalóból megélni. Szőke Gyula megemlítette, hogy az épülő kislakásokban már vannak tusolok és fürdők, ez elősegíti a szegényebb néposztály tisztálkodását. Ifi vonatosnak tartja, a gyógyfürdők árán el; mérséklését is, hogy a szegényebb osztálybeliek is meg tudják ^.zt fizetni. .'. Szent Imre-fürdőt is modernizálni kell, Petrövabz Gyula arra mutatott rá, hogy jóllehet,a Széchenyi-fürdő szolgáltatja a legnagyobb tömegű melegvizet, mégis ez v..n aránylag legkevssbbé gazdaságosan felhasználva. A Sz5chenyi-fürdő felesleges vizét akár fürdő, akár fűtési célokra kellene felhasználni, de szükséges volna még az is, hogy a nélkülözhető fürdőszobák felhasználás av al gyógyszálló c 'lókra egy, vagy két emeletet építsenek rá. Következett a Községi Élelmiszerüzem költségvetésének tárgyalása, Petrovácz Gyula örömmel állapítja meg, hogy azt a nagy célti amelynek érdekében a Községi ^lelmisaerüzemet a világháború idején 'létrehívtok, teljes mértékben beváltotta. .'. legnagyobb elismerós„ sel mlékszik meg Rosta János tanácsnokról, a .közélelmezési ügyosztály "vezetőjéről, nemkülönben Baj.tz Jóasefről, az Élelmiszerüzem vezérig zgatójárói, akik a legnehezebb és legválságosabb időkben is a legsulyoI sabb problémákat megoldották. /folyt, kcv./