Magyar Országos Tudósító, 1939. október/1

1939-10-14 [214]

r—ZU KŐBÁNYAI GYILKOSSÁG.. ./l. folytatás./ Krokovszki beismerte, hógy o zsámolyt Udvardinéhoz rugt egy párszor, de n em taposott rá, legalább is erre nem emlékszik. Az elnök ezut n ismertette Krakovszkinak t rendőrségen és € vizsgálóbiró előtt tett b'ismerő vallomásait, mire Krekovszkl kijelentette, hogy val óban minién ugy történt, ahogy annakidején vallotta. Előző vallomásaiban Krakovszki előadta, hogy özvegy Juhaszné, akivel vadházasságban élt, hozta lakásukba o 8oó>ves Udvardinét, aki vak volt és állandóan betegeskedett. Az öregasszony olyan nyűgös volt, hogy az nagyon idegessé tette ot. Éjszakánként Udvardiné hangosan jajgatott, nyöszörgött es emiatt ő éjszakáikon kereszteli nem'aludt semmit, jóllehet nappal kemény munk iVal kereste kenyerét, - Megtörtént többször, hogy felindulásomban kiugrottam az agyból, egy-két pofont adtom neki, amire uzután elhallgatott, mon• dotta Krakovszki vallomásában-* Be nemes ak" engem idegesített a végletekig, hanem vadházas társamat, özvegy Juhásznét is, aki egy alkalommal kivitte Udvtrdinét félmeztelenül a hóba, hogy mint azt Juhászné nekem később mondta: "Kapjon valami nyavalyát az öreg!" Udvardinót később én mag am hoztam be a lakásba, hogy ne fagyjon meg. Krakovszki vallomásában - melyet Krayzell elnök ismertetett - ezután elmondotta, hogy az eset alkalmával egyik lábával valóban rálépett a sámlira, 'amelyet üdvardiné mellére tett és "kissé megnyomta" azt. Az öregasszoiy kettőt hármat nyöszörgött, azutn elhallgatott „ Neki esze ágában sem v.ólt megölni uz asszonyt, akiről csak másnap, amikor munkájából hazajött, tudta meg, hogy megholt. Özvegy Juhász Józsefné kezdetben szintén ártatlanságát hangoztatta, később beismerte azt, hogy- ödah-z vol t, amikor Krakovszki rálépett Udvardiné m ellére. Azt azonban Juhászné tagadta, hogy ő vitte volna k: nővérét az udvarba és vágta volna be n hókupacb:', hogy megfagyjon. Az elnök szembesítette o két vádlottat, ez azonban ered••. ménytelenül végződött, Krayzell elnök ezután oz orvossz okér tői véleményt ismertette, amely szerint Kr-jkovszky pszihopatiás egyén és mint ilyen szabad akarrtelhatározási képességében korlátozva volt. A' törvényszék több tanút hallgatott ki, majd. a perbeszédek ^elhangzása után bűnösnek mondotta ki Krakovszki Mihályt a vád tói eltérőleg halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és ezért kétévi hathónapi fegyházra Ítélte el, amelyből az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal nyolc hónapot kitöltöttnek vett, Özv, Juhásznét ugyancsak a vádtól eltérőleg bűnpártolás vétségében találta bűnösnek a törvényszék és ezért kéthónapi fogházra Ítélte, ellenben a gyilkosság büntettének kísérlete cimén ellene emelt vád alól felmentette. Az indokolás szerint e főtárgyalás adatai alapján a törvényszék ugy találta, hogy a vádlottak nem a terhükre rótt bűncselekményt követték el s ezért kellett cselekményüket másképp minősíteni. Preszly László kir. ügyész oz Ítélet ellen fellebbezést jelentett be. /MOT/ Ma. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció — HALÁLOS KIMENETELŰ VEREKEDÉS ÜGYE á BOT TETŐ TORVÉNYSZÉK ELŐTT. A királyi ügyészség Katz Miklós mozialkclmazottot, mint tettes, feleségét pedig mint felbujtót vádolta meg szándékos emberölés büntette miatt. A vád szerint ez év július 25-én délelőtt Rácz István alkalmi munkást felesége biztatására egy kapával ugy fejbevágta, hogy Rács súlyos sérüléseibe belehalt. A büntetőtörvényszék Schadl-tonácsa ma tartott ez ügyben tárgyalást. A vizsgálati fogságban lévő Katz Miklós tag,udta bűnösségét. Elmondotta, hogy az ő és a Rácz felesége a gyerekek csintalmkodása miatt többször veszekedtek. Ö aznap - vasárnap - reggel kilenc óra tájban kelt fel és ki akart menni az udvarra. Felesége bebeszélte erről, mert mint később hillotta, közte és Ráczné, valamint Rácz között ismét veszekedés folyt le, Ö felesége akarata ellenére kiment az udvarra és amikor ezt a szemközt lakó Rácz meglátta, szidalmazni kezdte, azt kiáltotta: "Most leszámolok veled". Rácz egy kezében lévő vékony vasruddal valóban feléje szaladt és vzzsl fejbevágta. ; /Folyt.köv./ Ma.