Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2
1939-08-19 [211]
—- ÉRDEKES BÍRÓI ÍTÉLET EGY VÉGRENDELETI INTÉZKEDÉS HATÁLYTALANITAS/IÓÓL. Egy hagyatéki üggyel kapcsolatban érdekes és szokatlan tárgyú per indult a budapesti kir. törvényszék előtt. Az ügy előzménye tizenkét esztendővel ezelőtt történt, amikor a budapesti központi járásbíróságon kihirdették az akkor elhunyt örökhagyó végrendeletét, aki tekintélyes hagyatékáréi ugy intézkedett, hogy a vagyont nővérének három kiskorú gyermeke és a netán később születendő gyermekek egyenlő arányban örököljék, A hagyatékot, köztük egy fővárosi házat is, pénzzé tették s a vagyon árvaszéki kezeles alá került egyrészt azért, mert az örökösök kiskorúak voltak, másrészt azért, mert a születendő gyermekek érdekeinek képviseletére az árvaszék ügygondnokot rendelt ki. Az idők folyamán különös változások történtek az érdekelt családban. Az örökösként szereplő kiskorú gyermekek szülei elváltak és a fiuk is szétszóródtak. Az apa Amerikába vándorolt a legidősebb fiával, a másik fiu Londonban lakik, a harmadik itt él Budapesten az anyjával, A londoni fiu időközben nagykorú lett és szerette volna megkapni a nagybácsi hagyatékából neki járó örökrészt. De megaleadályózta ezt a végrendeletnek ez az Intézkedése, hogy a netán születendő gyermekek Is örökrészre jogosultak. így indult meg a per, amelyben a felperesként fellépő fiu arra kérte keresetében a biróságot, állapítsa meg ítélettel,^hogy .az örökhagyó nagybácsi végrendeletének a netán születendő gyermekekről szóló intézkedése tárgytalanná vált, mert az édesanyjának gyermeke, illetve a felperesként szereplő londoni lakosnak testvére már nem születhetik. A felperes becsatolt egy orvosi bizonyítványt is, amely a kereset ügydöntő tényállítását igazolta. A bíróság azonban e magánorvosi bizonyítvánnyal nem elégedett meg, hanem szakértői bizonyítást rendelt el. A kirendelt törvényszéki orvosszakértő az orvostudomány mai álláspontjára hivatkozással kimerítő szakvéleményt terjesztett elő, amelynek a végső konklúziója az, hogy t a ,szóbanforgó anyának gyermeke már nem születhet, mert ötvenharmadik életévét túlhaladta és az órvosszakértői véleményben felsorolt élettani jelenségek is azt mutatják, hogy az anyának több gyermeke már nem lesz. A kir„ törvényszék ez alapon helytadott a felperes keresetének és Ítélettel kimondotta, hogy a netalán születendő gyermekek javára tett végrendeleti intézkedés tárgytalanná vált. Ha a törvényszéknek ez az Ítélete jogerőre emelkedik, akkor a felperes minden akadály nélkül hozzájuthat ahhoz a hagya tékhoz, amelyet tizenkét esztendővel ezelőtt mint kiskorú örökölt„ /MOT/ G, OHdZAGOS LEVfcLlAR ^ K. szekció , — KIHAJOLNI VESZÉLYESo Az Országos Gyermekvédő Liga tiz esztendővel ezelőtt egy gyormokvonatot indított Belgiumba. Ezen a vonaton utazott az akkor tizenötesztendős Körmendi Elvira is. Ez a kislány útközben Nürnberg és Würzburg állomások között szerencsétlenül járt. Kihajolt az ablakon, amikor a szomszédos sínpáron ellenkező irányban haladó vonat a jobb felsőkarját súlyosan megsértette. Ennek folytán ideg3érülós, valamint izomsórvadás következett be. Körmendi Ei v i ra m0 st, hogy elérte nagykorúságát, kártóritési port indított a Gyermekvédő Liga ellen amelytől havi loo pengős baleseti járadékot követel,'mert a kereset állítása szerint a köteles felügyeletet elmúlásztották,de az orvosi kezelés körül is műhiba történt, Dr. Zoltán Emil budapesti kir. törvényszéki biró lefolytatta a bizonyítási eljá* rást. A kihallgatott tanuk sorra'vallották, hogy a felügyelők többször is figyelmeztették a gyermekeket, hogy a kocsiablakokon'kihajolni veszélyes, tehát tilos is, A többi tanú pedig arról'vallott, hogy a felperes gyógykezelése szakszerűen folyt le s a sorvadás, illetve idegsórülés nem orvosi műhiba folytán következett be. A törvényszék ez alapon a felperest kárigényével elutasította. /MOT/ G,
