Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2
1939-08-26 [211]
Kézirat \ >yj 00, / Tizedik k i a d á. s Budapest, 1939, augusztus 26cV ^' "**** * ^ / JXI c évfolyam,, 211 c szám. HÍREK > SZENT ISTVÁN UNOKÁJA VOLT-E SKÓCIAI SZENT MARGIT ? A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak dr„ Czobor Alfréd szerkesztésében megjelenő "Turul" cimü folyóirata legújabb számában, dr* Herzog József tollából rendkívül figyelemreméltó értekezés jelent meg, amely ezzel a régi történelmi problémával foglalkozik: vájjon Szent Is tván^unokája volt-e Skóciai Szent Margit? A terjedelmes történelmi tanulmány ezt a kórdóst teljesen megvilágítja. Történetírásunkat több, mint másfél százada foglalkoztatja Skóciai Szent Margit származásinak kérdése, - fejtegeti a cikkiró. •• Az érdeklődést iránta az keltette fel, hogy bizonyos források arra engednek következtetni; hogy Margit atyja, a száműzött angolszász Edwárd királyfi^ aki élete egy részét Magyarországon töltötte, a magyarok ^első királyának leányát vette volna feleségül s igy Skócia szent királynéja - Szent István unokája lett volna,, A jelenlegi tanulmány a korábban is ismeretes adatokat mindezidáig teljesen ismeretlen vagy figye-* lembe nem vett források tudósításaival kibővitve igyekszik megvilági-* tani ezt a bonyolult históriai problémát^ Mindenekelőtt tisztázza, hogy a történtek előadásmódjában ós az' egyéni szavahihetőségben különböző, egymásnak gyakran ellentmondó, XI,-XII» századi Írók közül kinek az elbeszélését fogadhatja el a történetírás Margit származására vonatkozólag, feltétlenül megbizható alapnak* E vizsgálat során megállapítást, nyert, hogy Adamus Bremensis, Elorenílus Wigorniensis, Willelműs Malmesbiriensis és Szent Aelrea adatai legnagyobbrészt hitelt érdemelnek ós a magyar irodalom által eddig fel nem használt források közül értékes segitséget adnak a kérdés megoldásához: a Leges Edwardi Confessoris, Plorentius Cronicon-ának függeléke ós Szent Margit XII. századvégi óletrajza 0 Ellenben a nem egyszer perdöntő fontosságúnak tekintett worcestori angolszász krónika és Ordericus Vitális'adatai a forráskritika megvilágításában nem állják meg a helyüket 0 A források értékesíthető adatainak kiválogatásával a tanulmány arra az eredményre jut, hogy Szent Margit anyja nem volt Szent István király le-nya, Edwárd királyfi száműzetését ós házasságkötését - az eddigiektől eltérő módon a cikkiró a következőképen rajzolja meg: Miután Nagy Kanut Angolországot 1016-ban hatalmába kerítette, megölt ellenfelének, az angolszász Vasbordáju Edmundnak alig egy éves gyermekeit, Edmuniot és Edwárdot Svédországba küldte, hogy ott elpusztítsák őkot e A két királyfi azonban életben maradt és amikor Nagy Kanut részéről ujabb voszőly fenyegetett, 1028-ban Svédországból tovább menekültek Nagy Jaro;;iaw kievi fejedelemhez. Hirük az 1040-os években, a kievi követok utján eljuthatott a császári udvarba s -~ császári követek kőzvetibósével Angliába, amelynek trónján aKtor Hitvalló Edwárd személyében újra angolszász uralkodó ült. A császári és az angol udvar meleg baráti kapcsolatainak megszilárdítására 1043. táján az ugyancsak baráti ki ovi udvarban élő Edv-árd királyfi feleségül kapta ni. Henrik császár egyik, névszerint a krónikákban egyetlen esetben eralitett vérrokonának leányát: Agáthát.'Ez a vérrokon valószínűleg III. Henrik egyik feltestvér-bátyja, a II. Konrád császár ellen többszöíösen pártütő és életét az egyházból kiközösítve befejező, szerencsé tlen sorsú Ernő sváb herceg lehetett, akinek nevét talán éppen szándékosan hallgatják el a forrásoké Edwárd csak a házasságkötés után és jó pár évvel Szent István halála után került Magyarországra, A kievi udvarban ólt ugyanis az 1040--es években, szintén száműzetésben két Árpádház! magyar herceg, András ós Levente s mikor őket 1046-ban az Orsoolo Péter uralkodásával elégedetlen magyar nép hazahívta, az angol királyfiak os.atlokoztak hozzájuk és velük jöttek magyar földre, Edmund itt fojezte be fiatalon életét, Edwárd pedig a magyar királyi'udvar /Folytatása következik,/
