Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/1
1939-08-04 [210]
Budapest, 1939. augusztus • *y XXI, évfolyam* 189. 0zára, H I R E K É A CSEPELSZIGETI DUNÁÉGYE8ÜLET TELEKI MIHÁLY GRÓF FÖLEMIVELÉSI MIIIISTERT DISZ2LNÖKÉVÉ VÁL.iSZTOTx^ c A csepelszigeti Dun*Egyes/let Bornemisza Géza ny. minis ter- elnöklése vei most tartotta évenként szokásos vándorközgyűlését, ezúttal Szigetszontmiklósonc A közgyűlésen résztvett *itéz Endre László Pest-vármegye alispánja, Rochol Dezső földmivelésügyi ministeri tanácsos, mint a földmivelésügyi minister képviselője, Meskó Oszkár postaiőigazgatóp Vitéz Somogyváry Gyula , Várady József ós Baross Endre országgyűlési képviselők, Kuncz Ödön a Pázmány Péter tudomány egyeltem ny 0 r f tanára, Bodor Antal egyetemi magántanár, a különböző sportszövetségek ós egyesülőtök,, idegenforgalmi intézmények és társadalmi egyesületek kiküldöttei és több más előkelőség, 4 A közgyűlés résztvevőinek n/gv ....... és a moghivott előkelőségek a budapos t~ráctceve-dömsődi hajóstársaság külön hajójával indultak Budapestről S z jgotszentmiklósra, ahol a község vezetősége és lakossága igen nagy melegséggel fogadta őket.- A község határától' kezdővé a %nán "csónak-bandérium" kisérte a külünhajót az állomásig^ ahol Czövo&£István főszolgabíró ós a község vezetői köszöntötték a csepolszigeti Duna~egyesület közgyűlésének résztvevőit cA közgyűlés a községháza tanácstermében folyt Iho, amely zsúfolásig megtelt a csepelszigeti és a csepeli Dunaág melletti község kiküldöttjeivel és érdeklődőkkel0 Bornemisza Géza ny.ministor megnyitó boszédóbon rámutatott arra, hogy az Egyesület, amely a csepeli Dunaág-menti és a csepelsziget;, községeket és azok lakóit tömoriti magában s hároméves működése alatt már igen sok szop eredményt könyvelhet el. Az egyesülőt célja az, hogy felhivja az ország, különösen a fcváros lakó. jágának figyelmét a osepelszigeti Dunaág által nyújtott nyaralási, üdülési és sportlohetőségokre, A csepeli Bunaág terrnészetadta szépségeivel, csendes folyású vizével az országnak valósággal második Balatonja, amely a főváros közelségére való tekintettel igen alkalmas arra, hogy a főváros és környékének dolgozó tömegűi,, a tisztviselők ós munkások üdülést ós pihenést +aléljanak. Ennek különösen ma van nagy jelentősége, amikor minden állam nagy erőfoszitéseket tesz abban az irányban, űó.&y..a dolgozó tömegek számára pihenést és üdülést biztositson, hogy ezáltal megvédje egészségüket és munkaképességüket. A csepelszigeti Duna-eqyesület azonban nem áll meg a propagandánál, hanem az érintett községek lakosságuk számára előadásokat rendez és gyakorlati útmutatásokkal szoiwál, tnv'ihbá mindazon ügyeiben eljár, amelyek a környék közlekedési 'gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyainak javítását célozzák. Pichler János igazgató-főmérnök, az Ofíy©sület ügyvezető-igazgatója beszámolt az e<*vp«»*iiet múltévi működéséről. Rámutatott arra, hog az ogjosnlet <ix folyóiratával egyik kulturális vezetője lett az érdekei . regeknek, gazdasági előadásokat rendezett, résztvett a népi épitószeti emlékek felkutatásában, a háziipar fejlesztésében, Ráckevén intzémér.yesen megszervezte a^ szegényügyet, s vendégforgalmi értekezletekkel és előadásokkal elősegítette a nyaralási lehetőségek kiterjesztését. Szükségesnek mondotta a csepeli Dunaág mentén minden községben levente vizisport-telopek, uszodák felállítását és a közlekedés fejlesztését. Rámutatott arra, hogy a tervoszott Duna-Tisza csatorna mogépitésével - miután a tervezeti szerint a csepeli Dunaág felső részéből indulna ki - C ü epelszigct és \, környéke bekapcsolódik majd a nagy tranzverzális forgalomba és itt lesz Magyaroszá • ic- z x 0 vodési életének egyik gócpontja.- A csepelI ' szigeti Duna-egyo^lilot a maga részéről és a fcgggíagSííjtSSx leglekeseb' ben^vesz részt abban a mozgalomban, hogy a cíuna-üiszaközi csatorna tnoítéoitését megvalósítsa.- /FoTvt„ ir'nv . /
