Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/1
1939-08-03 [210]
Budapest, 1959* augusztus 3. ,' J^c |1 POLITIKA Ez a párt is ezt a népet, ezt a magyar népet és ezt a magyar életformát szolgálja, s ezért a magyar életformáért élünkhalunk és dolgozunk. Vannak-pártok, amelyek külsőségekben yágyálmákban, vagy elméletekben idegen politikai életformákkal kísérleteznek, vagy kacérkodnak f Mi magyar életformát elünk, mert ez az az életforma, amelyet apáinktól átvettünk, a amelyet gyermekeinkre átörökíteni kötelesek vagyunk /Hosszantartó lelkes éljenzés és taps/. Mi szabadságszerető ós szabad magyarok életformáját éljük és örökítjük át, ezt éljük a mi országéulc~ elgondolásunkban, politikai és pártpolitikai életünkben egyaránt, amely azonban nem öncél, hanem azért van, hogy a nagy célt szolgálja. Mert ez felel meg népünk jellemének és így fakad ki a mi szivünkből - abból a szivbol- amelyről Bródy András barátom szólott- az egészséges nemzeti élet. Előttem feküdt á napokban az Emkének egy jelentése, amely azt mondja, hogy a magyar nép sajátságos életformája nem kedvez a törnegképződesnek es a magyarok lelkületének a tömeg idegen is. A magyarság kollektív életformája a kis közösség, mint amilyen a pásztortűz, vagy a táborzüt, /helyeslés és taps/. Ilyen ki sóletközősségekben éltem én isóletemnek legszebb óráit és talán ez az oka annak, EjK)gy ilyen kis közösségekben találtam meg legjobban a visszhangot arra a magyar szóra, amit magyar ember és magyar-orosz ember szíté ben érez és átél. Szabadságszerető nép voltunk mindig, de a veszély órájában összefogó jó katonák. Ki tagadhatná azt, hogy ma veszély idejét éljük? Ezt éli ez a világ és talán nincs ország, amely ez alól kivétel lenne. De földrajzi helyzetünk és az amit a magyar társadalom átélt, a mi helyzetünket még nehezebbé és ezzel még veszélyesebbé teszi. Hogy mi ebben az érzésben egy önszabta fegyelemben egyesülünk és ez t magunkra nézve kötele z ővé tesszük, öz~' termeszét ,s es ez 5 2 \ amit mi párt fe gye lem ne K neve zunlT. A ncmzJü ert val ó fegyelmezése szabaq le rii aknai-r, ak ik onaTöár atból valL H jaFlH gölTós munkafegyelmet. Ezért Kellett, hogy" alá i\iuk,~WöTTniTirrut osszeí'ogt1Ial7"e z ezt a legyeimet. Most a Felvidék -ha igy nevezhetem azt a területet, amely részben termékeny alföldből áll- es a Kárpátalja ebben a munkában, szabad férfiakban ebben a fegyelmezett munkájában velünk egyesül. Egyesül velünk, azzal a nemzettel, azzal a nemzetrészzel, amely 1 "ugyan-azt a szerepet töltötte be, amelyet a török hódoltság idején Erdély töltött be: A magyar nemzeti gondolat, a magyar Szent Korona eszméjének, a szent-Isxváni ország eszméjének éa a magyar élet kontinuitása eszméjének fenntartását-/ügy van, u§y van, helyeslés és taps/. Ha voltak -mint mindenütt, minden államban vannak- hajbókolok ás^kilincselek is: minden fáfeak vannak rothadt gyümölcsei is- de ezek kivételek. Ennek a nemzetnek a teste, e határon belül mindig egószséges volt és egészséges marad, mert meg nem hajló feleknek százezreiből áll. /Mocszatt/tartő lelkes éljenzés,"hel-esles és taps/. /folyt.köv/.