Magyar Országos Tudósító, 1939. július/2
1939-07-22 [209]
MEZŐGAZDASÁG SOlíSSICH LÁSZLÓ GRÓF A BUZAKÉRDÉSRaL, Folytatás 1./ A búzával bevetett országos összterületből 5o,5 % esik a 2o katasztrális holdon aluli, 23 0 7 % a 2 o-loo katasztrális holdig 15,3 % a loo~l,ooo katasztrális holdig és lo 0 5 % az l.ooo katasztrális holdon felüli birtokokra. Ha most két csoportra osztjuk a birtokokat, akkor a loo holdon aluli birtokosok földjeire 74.2 %, a loo katasztrális holdon felüli birtokosokéra 25.8 % esik az ország buzavetésterületéből. Minél nagyobb a birtok, annál nagyobb arányban csökken a búzával bevetett terület százaléka* V a nnak az Alföldön vidékek, ahol a búzával bevetett terület eléri a szántóföld 5o $-át, mert ilyen helyeken a vetésforgó buza-kukorica, buza-kukorlca szokott lenni a végletekig. Dunántúlon nem csal: a szem miatt termelik a búzát, hanem az állattenyésztéshez szük-' séges szalma miatt is, mert csak igy biztositható a megfelelő mennyiségű istállótrágya termelése. Az Alföldön viszont gyakran eltüzelik a szalmát, mig a Dunántúlon az uj termésig az egész szalmakész letet elalmozzák. Ha már most a búzaterületet csökkenteni akarjuk, azt csak olyan vidéken és azokon a birtokokon lehetne foganatosítani, ahol a búzát a legnagyobb mértékben, a szántóföld legnagyobb százalékán termelik. De ezt is kapcsolatba kell hozni az állatlétszámmal, illetve az alomszalma szükségletteloÉrdemleges csökkenést csak a kisbirtokon lehetne elérni a gazdasági egyensúly megbontása nélkül, de ennek ellenőrzése q olyan költséges lenne, hogy arra külön tételt kellene beállitani a költségvetés be* Kérdés az is, hogy szociális szempontból lehetne-e erről egyáltalában szó, politikumot pedig nem szabad ebből a kérdésből csinálni. Vigyázni kell a csökkentéssel és emlékezzünk vissza az 1982,évre, amikor olyan gyenge termés volt, hogy összesen 1 0 4 millió mázsa búzát és 600,000 mázsa lisztet tudtunk-kivnni és ennek jórésze Is még az 1931,évi átviteli készletből származott. Érhet bennünket ismét rossz év. Azt a kérdést vizsgálva, hogy mit termeljünk buza helyett, ajánlják a rozsot, zabot, kukoricát, olajos magvakat és takaimányt^ Rozsot csak ott lehet haszonnal termelni, ahol a buza termelés nem megokolt, tehát homokos talajon 0 Ezt úgyis megteszik a gazdák és a rozs értékesítése is nehezebb, mint a búzáé. A zab szintén laza talajon termelhető és termelése kockázatos, A kukorica termelése némileg fokozható lenne, de ez nem pótolja a búzát, mert ott termelik a legtöbb kukoricát, ahol a legtöbb buza is terem. A kukoricának drágájbb a müvelése is és igy felvetődik a kérdéB, hogy helyes-e nagyobb munkástömegeket külföldre küldeni, amikor itthon is kezd munkáshiány mutatkozni a mezőgazdaságban,T e rmész ete s, hogy j Németországban nagyobb munkabéreket tudnak fizetni, tekintve a mezőgazdasági termények magasabb árát, de ezt nehéz megértetni a munkásokkal, s ez bizonyos elégedetlenséget szül, nem is emlitve a politikai okokat. Ajánlják a len, szója és ricinus termelését is, de ennek előfeltétele a biztositott magas átvételi ár, mint ahogy az Németországban megvan, mert a holdankónti termés a nálunk gyakori száraz időjárás esetén igen alacsony, tehát csak előre lekötött magas átvételi ár biztosithatja a termelés | jövedelmezőségét,A szója is igen igényes a csapadék irányában, a ricinustpedig má^r termelték nálunk néhány ezer holdon, de már akkor tulter( melés állott be és csak nagy anyagi áldozatokkal volt az olajmennyiség é rtékesithetőo T e kintetbe jöhet meg az őszi árpa, mert ez alomszalmát is ad 0 A szálastakarmány termelés felkarolása helyes, hogy itthon feltakarmány ózzuk „ Vigyázni kell tehát, nehogy a termés átállitás kockázat á\ i ba vigyük bele a gazdákat, mert csak a jövedelmezőség fokozásával lehet \ a közteherviselést biztosítani. Egy nagyob termés mindenesetre örmagá\\ t°l fokozza a belső fogyasztást, de az ipar erősebb foglalkoztatása is emeli azt 0 Jol meg kell tehát fontolni a buza vetésterületének csökkentését mielőtt cséLekszünk*/MC!T/J.
