Magyar Országos Tudósító, 1939. július/1

1939-07-07 [208]

AZ 1939 .ÉVI KÉPVISEIiőVÁLÁSZTóI NÉVJSGYZEKTERVEZETBE 358.738 VÁLASZ­tó VAN FELVÉVE. A főváros központi választmánya Morvay Endre dr 0 alpol­gárraester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a szabadságon lévő Sze­pesváry Pál dr. tanácsnok helyett Szvoboda K.Endre dr .főjegyző ismertette a választói névjegyzékekkel és a legutóbbi választásokkal kapcsolatos különböző jelentéseket. A főjegyző ismertette, hogy az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal által közölt adatok alapján Budapesten kereken 700 egyént zárnak ki a választó jogból.. A továbbiakban közölte,hogy mi­ként bírálta el a választói iroda'az ezévl névjegyzéktervezet ellen be­nyújtott felszólalásokat. Az 1939. évi névjegyzéktervezet ellen összesen 3230 felszólalást nyújtottak be, felvettek ezek alapján a névjegy­zék tervezetbe 1086 választót, elutasítottak közel 400-at, kihagytak összesen 1058-at. A bejelentéseket a bizottság tudomásul vette. Végül ismertette a főjegyző, hogy a budapesti országgyűlési kópviselőválasz­tók 1939 .évi névjegyzéktervezetéber a választok száma összesen 358.738. A bejelentések után Bródy Ernő felszólalásában kifogásolta, hogy a legutóbb kifüggesztett hirdetmény, amely a zsidók választói jo­gosultságát ismerteti, nem elég világos, s igen fontos kérdésekre nem nyújt tájékoztatást, pedig a nagyközönségnek ismernie kell a feltétele­ket. Megállapította,hogy a legutóbbi választáskor Igen nagy munkába került a választói jogosultság megszerzése. Okulni kell a legutóbbi ta­pasztalatokon a jövóévl választól névjegyzék összeállításánál. Miklós F erenc felszólalása után Kabakcvlts József elis­merte, hogy a legutóbb kifüggesztett hirdetmény jószándékkal készült, de célját tévesztette, nem nyújt megfelelő tájékoztatást. Senki sem szabad több okmány beszerzésére kényszerinteni, mint amennyit a törvény előir. Szepessy Albert kérte, a válászt-ól Iroda no követeljen eredeti okmányokat a polgároktól, ha több családtagról van szó. Szőke Gyula azzal a kifogással szemben, hogy a klfüggosz­tott hirdetmény és a törvény nem elég világos, azt állította, hogy a törvénynek'egy homályos pontja sincs, a polgármesteri közlemény is vi­lágos volt. Szükség van az eredeti okmányok bemutatására. Láng Lajos szerint elérkezett végre az az idő,amikor az összes vitás és komplikált kérdésben ki kell kérni a fővárosnak a bel­ügyminiszter véleményét. Kérte,az összes vitás pontra válaszoljon a belügyminisztérium, A főváros feliratban kérje ezt. Bechtler Péter helyeselte ezt az elgondolást,mert a belügy­miniszter nocsak a fővárosra, hanem az egész országra vonatkoztatva vála­szoljon a vitás kérdésekre. Miklós Ferenc ellenezte azt,hogy a belügyminiszterhez fel­iratot intézzen a főváros, a vitás kérdéseket a központi választmány ós a közigazgatási bíróság intézheti el. Az elhangzott felszólalásokra Morvay Endro dr .alpolgár­mester válaszolt ós annak a meggyőződésének adott kifejezést,hogy a törvény szövege világos, tehát nincs szükség arra,hogy a főváros fel­iratot intézzen a belügyminisztérhez» A központi választmány ós a köz­igazgatási bíróság hatáskörébe tartoznak a vitás kérdések* A részletes felvilágosítások után az alpolgármester Ismertette a szavazatszedő küldöttségek előtt meg nem jelent választók klmentő-kérvónyeinek elinté­zését. /MOT/Vr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom