Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2

1939-06-17 [207]

Budapest, lüóü. június 17. • f _y XXI. évfolyam, 142. szám./A Magyar-Német '-társaság díszközgyűlése. Folytatás 1./ A magyarok tisztánlátó hercegei csakhamar rájöttek arra, hogy az ország csak ugy maradhat meg, hogyha múltjával,a nomád éle-tol szakit, uj életet kezd és bekapcsolódik a keresztény latin-német kulturközösségbe. Magyaror4 szán első királya, Szent István alakította át nomád nép. Vb keresztény néppé s ö szervezte meg az európai értelembon vett keresztény Magyarországot, anélkül, hogy a nép ösl tulajdonságait megváltoztatja volna

0 Ehhez a feladathoz természetesen mintát kellett választania ós tanulnia kellett és mindezt honnan vehette volna könnyebben és egyszerűbben ,mint a szomszédos németektol és olaszoktel, akikkel a kapcsolatokat már előbb ls fenntartottuk. Hiszen Szent Istvánnak felesége egy bajor hercegnő volt,' és nővére felesége volt a velencei dózsének. Egymásurán érkeztok Magyarországra a német és olasz tanítok, misszionáriusok, papok, udvari méltóságok, lovagok és nemesek és a városi életet megszokott polgárok, kereskedők ós iparosok, épitő és képzőművészek ós hozták magukkal a keresztény latin-némot életformát és a nyugati kultúrát. Szent István és utódai sok nehézséggel küzdve a nem ritkán belső villongások között tartották fenn népükben ezt a kultúrát. - k XIV. században alapították az első német egyetemeket, Prágában és Bécsbon s ezek természetesen vonzották a tanulni vágyó fiatalságot s rövidcsen német tanárokkal Magyarországon is egyetemek alakultak, Pécsett, Óbudán és Pozsonyban. A sors ezeknek csak rövid életet adott, s a mohácsi vész még a nyomukat ls elsöpörte. Az ezt követő két évszázad élct-hilálharcban telt el a török elnyomás ellen. A örök hódoltság alattMagyarországo:i nem -olt egyetem, de volt tanulni vágyó ifjúság. Ezek csak külföldön tanulhattak s miután az ország vallásilag két részre oszlott, a katolikus diákok romai, a protestáns ifjak pedig a nemet protestáns főiskolákat keresték fel. A harmincéves háború ala;.t Bethlen Gábor, a XVIl>,r>zázad egyik legnagyobb alakja, akinek egyik legfőbb törekvése a protestáns magyar ifjúság lehető legjobb kiképzése volt, egyetemet alapitól Gyulafehérvárott, ahol német professzorokat is alkalmazott és ösztöndíjas ifjakat küldött a német protestáns egyetemekre. A magyar-német kulturális kapcsolatokban évszázadokon át Pécs viselte a legnagyobb szerepéét, 1526-tól egészen a világháború befejezésóig, mert oz alatt az idő alatt Habsburg uralkodóink voltai-:, Ausztria fővárosa egyben a magyar király székhelye is volt s Így természetes,hogy Magyarország csak Bécsen keresztül jutott kapcsolatba a nyugati kultúrával. Bécsnek ez a monopol!sztikus befolyása ár/6 almára volt a magyar nemzeti kultúrának, mert mesterségesen hátráltatta azt és ellene volt a magyar nemzeti kultúra erősödésének. A XVIII. században a nyugatrómai birodalom segítségével tökéletesen megszabadult Magyarország a török járomtól, de ezt nem követte azonnal a nemzeti kultúra újjáépítése. A törökökkel és e Habsburgokkal folytatott háborúk alatt nagy vérveszteséget szenvedett a magyar nemzőt, bizonyos apáthia vett rajta erőt ós csak a század végén kezdett ébredni ájulásából. Elsősorban a nemzeti irodalom támadt ujjú s benne a magyar nyelv. Ugyanekkor többféle iskolája indult az újjáépítésnek és ezek között egyik volt a német iskola, amelynek egyik kimagasló egyénisége volt Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás vezetője és egyik apostola a reneszánsz irodalomnak. Be nemcsak az irodalom, hanem a tudományok, a művészetek, a technika és a szociális kultúra is 'kezdett újjáéledni s ez az újjáéledés a XIX. században nyert befejezést. - Mmdebben főképp a német kultúra volt az irányadó, a magyar egyet omol: német mintára alakultak, do emellett sokszor magyar ifjú tanult"Bécsben, Berlinben, Heldelbergben, Göttingában, Jénában, Lipcsében, Hallóban és a többi német egyetemi városokban. így jutott befolyáshoz Magyarországon a német kultúra, ujabban az olasz-francia és angol kultúra fy& is, de ez természetes, mert a kultúra vívmányai nem egyes népek saját tu)/? ,. >lajdonai, hanem azok az egész müveit emberiségél. így jutott idegen bef o'^•á/ lyás alá a magyar kultúra is, Így lett európaivá, de szellemében megma' A radt magyarnak. Hogy a német befolyás nagyobb, azt országaink közelségé/ nek tulajdonithatjuk s ezért a nagy német népnek köszönettel'tart.ozunk. , /Folyt.köv./