Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2

1939-06-16 [207]

rült bevezetésre az ipari magánalkalmazotu munkává. 11alók öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosi tása. 1936-ban a gazdatisztek öregségi, rokkantsága, özvegységi és árvasági biztositása került megvalósításra, 1938-ban pedig a mezőgazdasági férfimunkások öregségi Járadéka . Ha a magyarországi helyzetet társadalombiztosítási szempontbői összehasonlítjuk a csehszlovákkal akkor nagyjában a következőkép alakul ki: Csehszlovákia a kötele— i ző betegségi biztosítást a mezőgazdasági munkásokra kiterjesztette és ezzel messzebbre jutott mint mi .viszont a háztartási alkalmazottak balesetbiztosítása és az alkalmi munk'sok betegbiztosítása nálunk nyert jobb megoldást és a biztosítási szolgáltat-'sok tekintetében is a magyar helyzet jobb. Nálunk az igényjogosult családtagok köre sokkal tágabb. A családtagok kórházi ápolásával kapcsolatban a csehszlovák társadalombiztosit-s csupán 15-20 fillér napi költsághozzájárulást adott, nálunk a törvény 28 napos teljes ápolást állapit meg. A magyar társadalombiztosítás a családtagnrk szülés eseten nemcsak orvosi támogatást, ha.nem terhessági, gyerekágyi, és szoptatási pénzsegélyt is nyújt. A betegségi járulék Magyarországon alacsonyabb. Balesetbiztosítás tekintetében a magyar rendszer fokozottabb védelmet és kártnitást 'nyújt. Az öregségi és rokkantsági biztosítás vonalán a csehszlovák jogszabályok többet nyújtottak, de so k kategória járulékösszege főleg a szellemi munkásoknál kétszer olyan magas volt mint Magyarországon. Tudni kell azonban azt