Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2
1939-06-27 [207]
HÍREK A KASZÁLÁST AKARJA RACIONALIZÁLNI AZ EPOL. Érdekes ankétot tartott kedden délután az EPOL az Egressy-uti Kertészképző I n tézetben, Antal Lajos dr» elnöklésével, Antal Lajcc dr. megnyitójában a magyar paraszt munkateljesítményéről beszélt, amelyet az aratási idényben végez. A vizsgálatok szerint az aratási munka napi 6-6500 kalória hőfogyasztással jár s 250,000 méterkilogrammnyi munkateljesítményt jelent. Ennek az emberfeletti munkának megkönnyítése egyik legszebb feladata az orvosi és technikai kutatásnak, Antal Lajos bevezetője után Thoraka Zoltán beszélt az aratásról, mint a legnagyobb emberi munkateljesítményről, amelyről néhai Farkas Géza, az élettan nagynevű professzora kísérletek alapján megállapította, hogy az emberiség legnagyobb munkateljesítményét jelenti s egy napi aratómunka kétszer annyi, mint egy kazánkovács napi munkateljesítménye, Tangl Harald professzor számításai szerint egy aratómunkás telj esitmé annyi, mintha ezer embert szállítanánk fel a második emeletre, H a azt- vizsgáljuk, miképpen lehetséges, hogy a tizkilós kalapáccsal teljes testi erővel dolgozó kazánkovacsnál kétszerte nagyobb munkát végez az arató, azt kell következtetni, hogy a munkamódszerben van a hiba. Egy aratómunkás naponta 11,000 kaszavágást végez, ami a deréknak 22,000 csavarodását jelenti. Átlag napi tizenhárom órát dolgoznak az aratómunkások meghajlított felsőtesttel, Thomka Zoltán ezután bemutatta kaszálási módszerét, amelynél a felsőtest egyenes marad, s a munkát nem a derék és a karok, hanem a felsőtest súlya és lendülete végzi. Ezt a módszert a mezőhegyesi ménesbirtokon már kipróbálták és a munkások egybehangzóan kijelentették, hogy nem fáradtak ugy el, mint a régi kaszálási mód mellett, A megjelentek közül először dr, Tangl Harald professzor mondott véleményt s szerinte ellenőrző vizsgálatokat kellene végezni, hogy megállapítható legyen, mennyi az uj módszer mellett a kalória megtakarítás, Leövey Ferenc dr, főorvos a pontos munkaélettani vizsgálatok szükségességét hangoztatta és sajnálattal állapította meg, hogy Magyarországon a munka mérésére nincs megfelelő intézet s igy az első feladat az lenne, hogy munkáélettani intézetet állítsanak fel, ahol a pontos méréseket elvégezhetnék. Láng János dr. tanársegéd szintén a tudományos vizsgálatok fontosságáról beszélt, majd Kovács Imre, a fiatal i^ociológus szólt hozzá az uj kaszálási módszer ismertetéséhez és felvetette a kérdést, vájjon érdemes-e egy több mint ezeréves rossz munkamódszer javításával foglalkozni s nem kellene-e inkább a magyar munkás és munkaerő érdekében az egész mezőgazdasági munka racionalizásával foglalkozni. Több hozzászólás után Antal Lajos dr, elnök zárta be a vitát s egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy a legelső tennivaló a , ., pontos mérések elvégzése, mert bár szemre az uj munkamódszer könnyebb a iy ^ réginél, s a munkások is azt mondják, hogy kevésbé fárasztó, mégis az ^/"azonos életkörülmények között élő, egyformán táplált munkáscsoportok tel^/jcsitményének tudományos megvizsgálásával lehet az uj módszerről végleges /véleményt mondani. /MOT/J,
