Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2

1939-06-21 [207]

A MAGYARORSZÁGI KOMMUNISTÁK ÁLDOZATAI. A magyarországi vörösuralom - mint emlékezetes - 1919. jú­nius 23-án. 24-én és 25-én több derék magyar embert, a "júniusi ellen­forradalom" bátor hőseit kivégeztette, A huszadik évforduló alkalmából illő megemlékezni ezekről a magyar hősökről, akik életüket áldozták hazaszeretetükért, magyarságukért, Herczeg Géza nős, bankhivatalnok 1919. június 22-én a budapesti Bazilikában a törvényes állapot visszaállítása érde­kében zsidóellenes röpcédulákat osztogatott. A vörösök letartóztatták, a forradalmi törvényszék másnap halálra Ítélte és június 24-én hajnalban a Markó-utcai főreáliskola tornatermében agyonlőtték. Gyilkosai közül a kommün bukása után Szirmai István dr, törvényszéki jegyzőt, a far radal­mi törvényszék tagját halálra Ítélték és kivégezték. Lratúor .Árpad dr, izraelita ügyvédjelölt a forradalmi törvényszék másik tagja 15 évi fegyházat kapott, Rózsa Rosenfeld Izidor izraelita aszta­1 ősségedet pedig életfogytiglani fegyházra Ítélték. Taubinger Géza ny. pénzügyigazgató június 25-én, az ellenforradalom napján, az esti órákban az Irányi utcából a Dunapart felé igyekezetté Balog Mihály vöröskatona odakiáltott társának: Kovács^ Istvánnak:"lLó'dd agyon azt a büdös burzsujt 1 " Kovács a pénzügyigazgatót szó nélkül lelőtte, Taubinger Géza azonnal meghalt. A kommün bukása után Balog Mihályt életfogytiglani, Kovács Istvánt 13 évi fegyházra Ítélték, Idősbb Kiss Róza viceházmesternő. a M a rvány utca^ 40,számú házban állt alkalmazásban, 1919, június 24-én este vöröskatonák térteit be ebbe a bérpalotába, ahol ellerforradalmárok után kutattak, Réti­Lesku Lajos, Rcth Ármin és Herbszt József vöröskatonák a viceházmester­nőt minden különösebb ok nélkül a helyszinen meggyilkolták, Ké3Őbb Rétit 15 évi, Róthot 13 évi, Herbsztet 12 évi fegyházbüntetésre Ítélték, Lemberkovits Jenő 35 éves, katolikus vallá­sú, nős, hcnvédszázados, volt az emlékezetes júniusi ellenforradalom egyik legfőbb szervezője. 1919. június 24-én Weisz Fülöp izraelita aaz­talossegéd, vörös politikai megbizott Lemberkovits századost hivatali szobájában kihallgatás közben revolverével közvetlen közelből agyonlőtte, A vörösuralom bukása után Weisz Fülöp öngyilkos lett, Berend Miklós dr, egyetemi orvostanár 1919„ június 24-én, amikor a Dunaparton sétálgatva megpillantotta a fehér lo­bogók alatt közeledő monitorokat, az ellenforradalom győzelmének örülve, előkapta fehér zsebkendőjét, s azzal a bátor hajóstisztek felé intege­tett. Ezt a jelenetet meglátta Cserni József,a hirhedt taror .Ista, rög­tön kiadta a rendelkezést és a vöröskatonák dr, Berend Miklóst a hely­színen agyonlőtték, holttestét kifosztották, majd a Dunába dobták, Cserni Józsefet - mint köztudomású - a kommün után többrendbeli gyilkos­ság büntette miatt halálraítéltek és kivégezték. Madarász Béla orvostanhallgató E s kü-ut 6, szám a­latti lakószobájának ablakából 1919, június 24-én, a késő éjszakai ó­rákban, világosság szűrődött ki az utcára. Ezt néhány vöröskatona ész­revette, azonnal felrohantak Madarász lakására, a békésen olvasgat 0 or­vostanhallgatót ágyából kiráncigálták, magukkal hurcolták, s az utcán leszúrták. Holttestét kirabolták, majd az Erzsébet-hidről a Dunába dob­ták.Gyilkosai közül Lőbl Mór, Max Miksa és Küvér Lajos vörös terroristát-... kat 1919. decemberében halálraítéltek és kivégezték, Dénes Arthur dr, ügyvéd 1919, június 23-án részt vett a Krisztinaváros-i templom urnapi körmenetében. A hivők a körmenet alkalmával a Himnuszt is énekelték, Cserni József terrorista­vezér több vöröskatonával együtt sortüzet adott le a körmeneten részt­vevő áhitatos közönségre c Az egyik golyó dr, Dénes ^rthur ügyvédet oly " szerencsétlenül találta el, hogy sérülésébe a helyszinen belehalt. A gyilkosság elkövetésével VidjzaJános vörösőrt gyanúsították, de a tör­>I vényes rend helyreállítása után a lefolytatott bünper során Vidrát a vád / alól bizonyítékok hiányában felmentették, ' /Folyt.kov,/ A^C

Next

/
Oldalképek
Tartalom