Magyar Országos Tudósító, 1939. június/1
1939-06-02 [206]
TIZH6NAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY ÜGYNÖKÖT TIZENÖT ESERNYŐ MIATT. A büntetőtörvényszék Szüos Gábor ár. elnöklése mellett ma tárgyalta Csillag Emil ügynök és Deneberger Henrikné született Bohus Anna bűnügyét. A kir. ügyészaég vádja szerint Csillag Emil bizományi jelleggel árut *rcl% át három budapesti kereskedőtol, de az árukkal nem számolt el: a pénzt magának tartottá meg. Magánokirat hamisít ás miatt ezért indult meg •vele szemben eljárás, mert Weisz Dávid ernyőkészitőtől 15 darab esernyőt kapott eladásra, az egyikre nézve hamis megrendelő jegyet állított ki és felvette ezután a két pengő jutalékot. A 15 darab esernyővel kapcsolatban keletkezett a osalás vádja isi Benebergné - a vád szerint - a sikkasztásokban segédkezett Csillagnak, s ezért került 6 is a vádlottak padjára. Mind a két vádlott tagadta bűnösségét. Csillag azzal védekezett, hogy elszámolt megbízóival és a megrendelőjegyek meghatalmazás alapján irta alá. Az asszony ugyancsak ártatlanságát hangoztatta és jóhiszeműségével védekezett. A törvényszék lefolytatta a bizonyító eljárást, majd Herczegfy Géza dr. kir. ügyész vádbeszéde után Csillag Emilt azi; esernyőkkel kapcsolatos vádakban bűnösnek mondotta ki és - büntetett előéletére"való tekintettel - tizhónapi börtönbüntetésre) Ítélte, de ezenkívül azért, mert a lakásán álnév alatt jelentette be magát, kihágás miatt külön husz pengő pénzbüntetéssel is sújtotta. Denebergnrnét azonban az ellene emelt vád és következményei alól felmentette a bíróság. Az Ítélet nem jogerős. /MOT/Sy. KÉNY SZEREGYEZSÉG, - Grosz Sánűorné született Keller Mária vegyeskereskedő, sásdi lakos ellen a pécsi királyi törvényszék megindította a kényszeregyezségi oljárast-e Vagyonfelügyelő dr. Keress Kálmán sásdi ügyvéd. Követelések be« jelentése június 25-ig az OHE budapesti központjánál, /MOT/• •»———•» .v* . i • , -—A BUDAPESTVIDÉII KÖSZBÁNYA R ,T» POLGÁRI PERE VOLT IGAZGATÓJA ELLEN G A Budapestvidéki Kőszénbánya R.T. dr. Lázár Andor volt igazságügyminisz« ter, ügyvéd utján keresetet nyújtott ne a kir. törvényszékhez, Ebben előadta, hogy amikor Engel Ármin vezérigazgató megvált az állásától, könyvszakértőkkel átvizsgáltatták Engel folyószámláit és megállapították, hogy a vezérigazgató javára számos olyan jóváírás törtpnt, amelyek őt nem 11-' letik meg, A jóváírt összegekkel Engel Ármin Ilyenformán a részvénytársaság kárára jogtalanul gazdagodott* Ezért a részvénytársaság megterhelte Engel Ármin számláját mindazokkal a tételekkel, melyeket jogoim nélkül Írtak a javára. Megterhelték azokkal a tételekkel, melyekot Engel Ármin lett volna köteles kifizetni, de amelyeket helyette a részvénytársaság fizetett ki. A kereset szerint ezek az összegek 459,ooo pengőt tesznek ki, ennyit Írtak minden jogcim nélkül a volt vezérigazgató folyószámlájára és éppen ezért a részvénytársaság azt kérte keresetében, hogy kötolezze Engel Ármint ennek az összegnek a visszafizetésére. Néhány héttel ezelőtt tartotta meg dr. Szent-Léleky Sándor törvényszéki biró ebben az ügyben "a perfelvételi tárgyalást^ amolyan a részvénytársaságot dr. Lázár Andor, Engel Ármint pedig dr. Mantftorff Emil ügyvéd képviselte, Mandorff többek között arra hivatkozott, hogy ha egyes számlákon történtek is jóváírások, ezek nem jelentenek tényleges kifizet tést, mert ezeket az összegeket Engel Ármin nem vette fel. Az ügyvéd szerint a tényleges helyzet csak akkor volna megállapítható, ha kezdettől fogva az összes számlákat betekinthetnék. Ennek eredménye pedig lényeg éber, az volna, hogy éppen ellenkezáleg: Engel Árminnak van körülbelül loo.ooo p engo követelése a részvénytársasággal szemben. Ma újból tárgyalást tartott ez ügyben dr. Szont-Léleky biró e Elsonek Mandorff Emil szólalt fel. Előadása szerint e pörben tulajdonképpen szolgalati járandóság elszámolásáról von szó és közgyűlés tárgyát képező elszámolással van összefüggésben. A vállalat nem állithatja be saját vezérigazgatóját ugy, mint aki vele bankári viszonyban lett volna. Az ügyvéd a továbbiakban azt adta elő, hogy az elszámolásokra a közgyűlések a felmentést megadták.'Az Igazgatóság tartozik tudni, hogy mi van a könyvekben és ha nem tudná, mert nem tekintett bele.'ez a'kuriai gyakorlat Altn .
