Magyar Országos Tudósító, 1939. június/1

1939-06-02 [206]

a j. n A a A TESTNEVELÉSI FŐISKOLA TORNÁSZCSAPATA IS SZEREPEL A CSERKÉSZNAPON. A június 4-én, Kecskeméten tartandó országos tornász verseny miatt szá­molni kellett azzal, hogy a világhirü magyar testnevelési főiskola tornász c sapata nem vehet részt a cserkész napon. Szukováthy Imre dr., a főisko­la igazgatója lehetővé tette, hogy a főiskolás cserkész tornászcsapat a kecskeméti országos versenyről egyenesen a népligeti stadionba ér­kezzen gépkocsikon, így mégis mcd nyilik arra, hogy a cserkésznap közön­sége megtekinthesse az olimpiai tornász számokat. /MOT/B. •"A RÓZSADOMB LEGYEN A RÓZSÁK DOMBJA" - MONDOTTA JÓZSEF FERENC Dr. KIRÁLYI HERCEG A RÓZSADOMBIAK JUBILÁRIS KÖZGYŰLÉSÉN. A Rózsadomb és Vidéke Egyesület tegnap délután ünnepélyes keretek között tartotta meg a Szent Eukács-gyógyfürdő dísztermében 45. jubiláris közgyűlését, amelyen résztvett József F erenc dr.királyi her­ceg;* az egyeáület fővédnöke, Bárczy István dr. ny.miniszter ós még más előkelőségek, Harrer Ferenc dr. felsőházi tag elnöki megnyitója után Nádas Béla dr, ügyész-főtitkár mondott beszámolót, ebben vázolta az egyesület negyvenöt éven keresztül kifejtett értékes munkáját, ennek eredményeit a Rózsadomb ós környéke fejlesztése és szépítése körül. Ezután Ismertette a közeljövőben megvalósítandó terveket, hangoztatta, hogy a Rózsadomb természeti és történelmi adottságánál fogva ma már nemcsupán a rózsadombiaké, hanem az egész Budapestnek - a székesfőváros­nak, mint világfürdővárosnak közkincse. Közérdek, hogy a város szivében lévő légfestőlbb és legegészségesebb városrósz egyúttal üdülőhellyé is váljék, A Rózsadomb ma mar túlnőtt a helyei jelentőségén és nagy-Budapest egyetemes * . % érdeke további fejlődése. A nagy tetszéssel fogadott főtitkári beszámoló után a köfa­gyülés elfogadta Hoffmann Károly pénztáros jelentését, majd kiegészí­tette a választmányt, . A közgyűlést nívós előadóülés követte, amelynők témája el­sősorban a Rózsadomb körül forgott. Vitéz József P e renc dr. királyi herceg, az egyesület fővédnöke volt az első előadó, aki Budapest ide­genforgalmi vonatkozásairól beszélt, különös tekintettel a vendéglátás művészetére, illetve annak jelentőségére. Ezután tért át a Rózsadomb problémáira és hangsúlyozta, hogy ennek az Istenáldotta vidéknek rend­kívül nagy idegenforgalmi vonzóereje van, amit az idegenforgalom szol­gálatába kell állítani. Nagyon helyesnek tartaná a királyi herceg,ha a villatulajdonosok Kertjeiket válogatott rózsafajtákkal népesítenék be, hogy a Rózsadomb - nevének megfelelően - valóban a rózsák dombja legyen. Kiválóan alkalmasnak tartja a királyi herceg ezt a vidéket sziklakertek létesítésére is. A továbbiakban ajánlotta,hogy az egyesület indítson mozgalmat olyan üdülőház létesítésére, amely a Rózsadomb lege szebb helyén külföldiek számára nyújtana testi és lelki üdülést és ez­zel elősegítené az idegenforgalmat. Még más teendőkre is rámutatott a királyi herceg, akit előadása után, mint a Rózsadomb patrónusát, az egybegyűlt rózsadombiak lelkesen ünnepeltek. Ezután dr.Aujeszky László egyetemi magántanár, m.kir.osz­tálymeteorológus, Waldbauer Olga dr., a fővárosi Bakteriológiai Intézet adjunktusa, továbbá Gecső Jenő okleveles gépészmérnök tartottak előadást a Rózsadomb levegőjéről és az ezzel kapcsolatos kérdésekről,s egyönte­tűen arra a megállapításra jutottak, hogy szerencsés fekvésénél fogva még budai viszonylatban is a Rózsadombnak van a legki váltsávosabb óg­, hajlata és legtisztább levegője. Végül dr.Kafeatsaynó Lázár ff olán,az is­l kolánkivüli népmüvelés előadómüvósznője adta elő nagy hatás mellett két 1 sajátszerzemónyü versét és egy Szabó Lőrinc költeményt. - Az előadások \ utan társasvacsora következett, amelyen a királyi herceg is részt vett. A./MOT/Sy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom