Magyar Országos Tudósító, 1939. június/1

1939-06-09 [206]

5. törvényszéki kicdás. Budapest, 1*39. június 9. NÉMETH ISTVÁN &Z !R PÜSPÖK ELŐZETES LETARTÓZTATÁSÁT A VÁDTANÁCS ELRENDELTE. int ismeretes, néhány nappal ezelőtt a rendőrség előzetes letartóztatás­ba helyezte többrendbeli csalás és köz okira thamisit és büntette, miatt Né­meth István szir görögkeleti püspököt. Az ellene tett följelentések sze­rint Németh István többeket jogtalanul mogyar görögkeleti vallásra meg­keresztelt, sőt felhajtókat alkalmazott, akik aztán azokat; akik a gö­rögkeleti, egyházba akartak belépni, Németh Istvánhoz vitték. Németh ese­í'cnkint 3 ; rüíbelül száz pengőt kért és kapott a megkeresztelésekért. Az ellene ei e It vád szerint megtörtént áz is , hogy a megkeresztelkedni szán­dékozó nem is jelent meg Németh lakásán, hanem helyette egy erre c célra alkalmazott embert keresztelt meg, a keresztlevelet pedig annak a nevé­re állitotta ki, akinek arra szüksége volt. Amikor Németh Istvánt a rend­őrség átkísérte a törvényszék Markó-utcai fogházába, az ügyészség indít­ványozta c vizsgálóbíró előtt az előÉetes letartóztatás fenntartását. A vizsgálóbíró azonban szabadlábra helyezését rendelte ol t mert a fogvatar­t ásró nem látott okot fennforogni. A királyi ügyészség felfolyamodása folytán az ügy o vádtanác s­hoz került, amely dr 4 Jankovich Tibor tanácselnök elnöklete mellett dr. Fogel Zoltán törvényszéki biró előadásában ma délben foglalkozott az üggyel és helytadva az ügyészség felfolyamodásának, Németh István előze­tes letartóztatását 22 rendbeli csalás és 12 rendbeli köz oki rathami sitás büntette miatt fenntartotta. Az indokolás szerint 0 terhére rótt büncse­lekmény oly súlyos, hogy az alkalmazandó büntetés előrelátható nagysága miatt alapos a föltevés, hogy szökésétől tartani lehet* Nómeth István e végzés ellen f elfolyom odást jelentett be n királyi Ítélőtáblához,/MOT/ PRO D 0 M 0 ! Közlési engedély van. Ma. BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK EGY TOLVAJSZÖVETKEZET TAGJAIT. A büntetőtörvényszék Héthelyi-tanácsa mo tárgyalta Kepecs László és há­rom társának bűnügyét, akiket az ügyészség üzletszerű lopás bűntettével vádolt meg. A vád szerint tolvaj szövetkéz etet alkottak és több ruhakeres­kedőnek és szabómesternek anyagraktárát megdézsmálták, Kepecs beismerő vallomást tett és nyomorára hivatkozott. Vádlott-társai: Sand Martin német kereskedő ós Anto Mihail volt perzso gyáros ellenben tagadták bű­nösségüket. Mindkettő azzal védekezett, - hogy Kepeccsel felkerestek ugyan több kereskedőt szövetvásárlás céljából, nem tudták azonban azt, hogy Ke­pecs közben lopásokat is elkövetett. Az utolsó vádlott: Zilz Mór svájci artista beismerő v:.llomásában azt adta elő, hogy egyidőben sokot keresett külföldön, később azonban sz erződés nélkül maradt és közben még hontalan­ná is vált , Hallotta-', hogy Magyarországon lehet hontalanok részére útle­velet kapni, ezért jött Budapestre. Hogy az eljárási költségeket megsze­rezze, kénytelenségből hajlott Kepecs szavára és igy vett részt a lopá­sokban, A törvényszék Kep^-s Lászlót és Zilz Mórt lopás bűntettéért egyenként egyévi börtönre itélte el, a másik két vádlottat azonban föl­mentette. Az itélet nem jogerős, /MOT/ Ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom