Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2
1939-05-18 [205]
/A 1.AGYAR ÉLET PÁRTJA NAGYGYŰLÉSE A CSABA-UTCAI KULTURIIÁZ3ÚÍ .Folyt', 1./ támogatása nőikül ez a megválóéItás nem lehet sikeres és gyakorlati értékű- Gyorsütemű intézkedések, határozott kiállás biztos Írhatja csak az eredményt, Csllléry András a továbbiakban az elburjánzott törpepártok különös programsz ü lamait állította pellengérre. Felvetette többek között a kérdést, mi lehet a. célja annak a pártnak, amely ma"függotlenségi" programmal áll ki a Harcolni csak egy vonatkozásban lehet ma a függetlenségérti függetleníteni a magyar társadalmat minden zsidó vonatkozástól„ Az élet minden mozzanatát kereszténnyé kell tenni. Az aggodalmaskodók és konkolyhintőknek pedig azt üzeni, hogy hiába keresnek támadási felületet,annak a Magyar *»let Pártja programjában és munkarendszerében nincsen helye. Tizennyolc évvel ezelőtt Szegedről indult ki az az áramlat,amely ma végre diadalra viheti a I'iáztultabb nemzeti politikát, A magyar boldogulás utja csak egy lehet; ha összetartunk, egy táborba tömörülünk és nem adjuk fel a szebb jövőbe vetett reményünket. Utána tartotta meg Cselényi p ál ünnepi beszédét. Hangsúlyozta, hogy a néma hét küszöbjén a jelöltek szerepét a választó párthívek veszik át, A néma hét a magábaszállás exerci&luma legyen, amikor mindenkinek számot kell vetnie meggyőződé "-.ével c . v ' :Á megtartott programhirdető beszédek közül a külügymin is z ter,, a pénzügyminiszter és a miniszterelnök fejtegetéseire utalt 0 - Magyarország külügyminisztere Sopronban - emelte fel Cselényi Pál szavát - reflektorfényt vetett a defetizálók csoportjának átkos destruálására, amely mindig nyugati határainkért aggódott. Pedig a nagy német birodalom'vezérének szavait idézve biztosította a külügyminiszter az országot, hogy nyugati határaink ma nagyobb biztonságban vannak, mint bármikorc A Teréz-köruti destrukciónak pedig ne üljön fel többé senkié Tengelypolitikánktél uem hagyjuk eltéríteni magunkat. Külpolitikai eredmények bizonyítják, hogy helyes utat választottunk. 1 - Pénzügyminiszterünk pedig büszkén számolhatott be arról, «folytatta Cselényi Pál - hogy detronizálta az aranyat ós helyébe a magyar pónzpoliti::ában az épitő munkát állította, - A közönség észre sem vette, legfeljebb előnyös jeleiben juthatott tudómására, hogy bankjegykészletünk 4oo millióról 95o millióra emelkedett. Kém volt infláció, nem emelkedtek az árak, nem mentek föönkre egzisztenciák, hanem nagy biztonsággal és határozottsággal léptünk rá a helyes pénzpolitika útjára,. Gazdasági életünk nekilendülése pedig nem reményfellángolás, Megisri a reális alapija • Minden egyes kibocsátott bankjegy mögé oda állítottuk az épitő munkát, - Felteszem a kérdést, mi történik itt tizenöt évvel ezelőtt, ha akkor ugrik bankjegyállományunk több mint a kétszeresérc. Mert hiszen akkor kisebb eltolódások is a tisztviselőfizetések leszállítását és a legsúlyosabb gazdasági válságot eredményezték. Hála Imrédy Béla nagylát?*-körű pénzpolitikájának, ma az ország pénzügyminiszterének kell felhívni a közönség figyelmét arra, hogy bankjegyállományunk ilyen hirtelen szökött a 95o milliós magas számoszlopba minden inflációs jelenség nélkül, De rá kell mutatnom arra is, hogy Imrédy Béla az export és import szempontjáéból olyan szilárd arany alapot teremtett, amely három-négy évre is elegendő készletet biztosit, nemcsak egyetlen költségvetési évre. Hangsúlyozta, hogy az ország vezetése ma óriási felelősséget jelent, nagy hozzáértést és felkészültséget igényel. Teleki Pál mlnisz-r terelnök, amikor beszédeiben az uj munka korszakának jelentőségét emelte ki, éppen erre célzott. - Miniszterelnökünknek pedig - folytatta Cselényi Pál - a további programad ás szempont j ából .az volt a^legf ontosabb ki jelentése,hogy a zsidótörvény után most tegyünk pontot. Ö is ugy értelmezte ezt, mi is ugy fogjuk fel, hogy most már a keresztényeket védő törvényeknek a sora következzek, mert ha számozni kívánjuk a zs idot örvénybe kot, nyugodtan * nevezhetnék harmadiknak azt, amelyik huszsoros miniszteri'rendelet formá/Folyt . köv./
