Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2
1939-05-15 [205]
. _ A KORMANYZo A TUDOKAKI'OS AKADIIMIA tNNEPO,YES KÖZÜLIÉN. A Ma gyúr Tudományos Akadémia nugyíie tőnek ' befejezéséive V a8 ár nap délelőtt tartotta 99. ünnepélyes" közülését. Erre az r lka lomra az Akadémia oromzatára Éltűzték a nemzeti szinü lobogókat, az előcsarnokot és a lépcsőházat délszaki növényekkel diszitették. Az ünnepélyes közülésén Ravasz László titkos tanácsos, református püspök elnökeit, rajta kívül me b jelentek Puky Endre, a közigazgatási birosag elnöke, baro Perényi Zsigmond koronaőr, komis Gyula es Gzüllő Géza titkos tanácsosok, Balogh Jenő es Hegedűs Lóránt ny. miniszterek, a budapesti egyetem, képviseletében Verebély Tibor rector magnificus, a debreceni egyetem képviseletében Papp Karply rector, a pécsi egyetem jnegbizásuool Scipiade? Elemér reotor, özv. Klebelsberg Kunoné, Szász Karoly, Lepold Antal kanonok t Fintér Jenő kir. tankerületi főigazgató, özv„ iluöay Jenő né, Szalay Gábor ny . államtitkár, Kéky Lajos dr. főiskolai tanár, Petrovics Elek és még sokan _,masok a magyar tudományos elet kitűnőségei közül.. József királyi herceg az akadémia elnöke és Voinovich Géza főtitkár, az Akadémia épületének bejáratinál várták..vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót, aki vitéz Németh Tibor alezredes, szárnysegéd kíséretében pontosén 11 órakor érkezett. .A kormányzót felkisérték az Akadémia disztermébe, ott elfoglalta a részére fenntartott helyet és utána kezdetét vette az "nnepélyes közülés. Az elnöki megnyitót dr. Ravasz László másöcUelhÖk tartotta és beszédében a tudomány és a nemzeti eszme összefüggését tárgyalta, A tudomány életeleme - mourptta - a szabadság, A szabadság azonban akadálytalan kötöttséget jelent, azt, hogy a tudós minden előítélettől, érdektől, kényszertől és korláttól menten, tisztán az igazság kedvéért műveli az öncélú tudományt. Nemzeti szempontból is csak az a tudomány értékes, amelyik tudományos szempontból'kifogástalan. Egy olyan Akadémia, amelyik nemzeti előítéleteket terjeszt,, éppen olyan ártalmas volna, mint egy olyan Akadémia, amelyik a tudomány müvelésének minden mozzanatával nem a nemzeti célokat és érdekeket szolgaija« Az Aisadémia nemzeti misszióját főképen azzal tölti be, ha az örök magyar titok megfejtésére adja fel a rendszeres kérdéseket es szerzi meg a rendszeres feleleteket,, Ez az 'örök magyar titak az: mi a magyar?, ugyi3.. mint nép, úgyis, mint történelem, művelődés, öntudat és lélek. Végül az Akadémia nemzeti célját azzal szolgálja ha a tudósokat képviseli a magyar közélet előtt, s a magyar közélet minden tényezőjét a tudomány és a tudós megbecsülésére neveli, ugyanakkor pedig a tudósok társaságát összegyűjti, lélekben egybekapcsolja és nagy munkájúnak végzésére újra meg újra ihleti A nagyhatású elnöki megnyitó után Voinovich Géza főtitkár olvasta fel jelentését, amelyben általánosságban vázolta az Akadémia munkásságáét, megemlékezett a h<-.tj. ülésekről, amelyeknek tárgy sora az elméleti fejtegetésektől a leggyakorlatibb tárgyakig terjedj felemiitette, hog^r az Akadémia úgyszólván minden tudományágnak tart fenn folyóiratot, a könyvkiadványok közül mc gemlokezett a Szent is tván könyv - három nagy kötetéről, Degen Árpád Plora Veiébitica-jának befejezéséről, az Etymológiai Szótár és a Nyelvtudomány Kézikönyvének füzeteiről, utalt Gombócz Zoltán •begyűjtött tanulmánya Inak I, kötetére t , Pauler Metafizikájára, amelyek ez év folyamán jelentek meg az Akadémia kiadásában.. A képzőművészet köréből megjelent Lotz Karoly életrajza:,Ybl Ervinből, Szaszy István Nemzetr. közi jog cimü müve, Tóth Lajos Magyar maga joga és Thirring Gusztáv köny[Pve: Magyarország népe II r József korábani 4 /Folyt.köv ,/ ií
