Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1

1939-05-11 [204]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ tíJSZOHüBOMK K IADAS , Buci ape s Ű, l

r 39 . m áj us 11. A/ XXI. évfolyam 107. szám. POLITIKA /k

;

EP. Vigadói nagygyűlése P o 1 y t a t á s 11./ De láttam azt az éhes cserkészt is mosolyogni, ne'yetnij dolgát kedvvei végezni. A lendület, az áerrat, az önbizalom viszi m embert,'viszi a gyermeket elére, A nagy fegyelmezett nemezeteknek ez az ereje* A leventéintézmé.ny kiépité se-oly an feladat; anelyet fegyelmező kúton ín ak és péda«» gógusr.ak keli- megoldania, /Éljenzés és taps/ Az iskolákban is vannak nagy feladataink i - Nem skatulyafejü embereket, hanem gondolkodni és dolgozni tudó embereket kell : .év el ni. Az onb ereket át kell itatni több haz ef isággal, megt. több izben tapasztaltán, hogy a rntgysr nyelvet ugy tohit ják náluri'k^Ifi. a kémiát. Áldozatkészségre, becsület re ke-11 tanitani s ebhez nem' elég az osztályfőnöki óra, mert az mesbersé^es, Megy szerepe jut itt a vallásnak és ezért vagyok barátja é feledeti iskolának is. ile vagyok barátja az államosításnak, amely különben Is c liberális XIX. századból indult ki. Meg kell szívlelni és mindenkinek meg kell értenie,, hogy a tanár és tanító a legfontosabb munkák egyikét végzi, mert a gyermeket neveli e Munkájuknak mejbecsülése nem ment még eléggé át a társadalmunk tudatába, jg

a az 0

ka annak, hogy sokszor a tehetséges emberek más pályára mennek, holott erre hivatást éreznek. Ez a megbecsülés az országépités fontos pillére. - Van még két kérdés, ..melyről szólanom kell, amely társadalmi és politikai kérdés. Az egyik a nemzetiségi kérdés. Erre csak azt'mondhatom, hogy a nemzetiségi kérdésnek ugy, ahogy ez a kérdés "uropában az utolsó században kialakult; nagyon sokféle nehézsége van. Amint a nemzetiségek öntudata fejlődött, néha majdnem tulfejlód ött, ellentétek is fejlődtek ki és sokszor kategorizálva, vagy skatulyázva az embereket, -.ényszoritették őket arra, hogy hovatartozásuk felől határozzanak. Ezzel megsemmisültek azok a kapcsola

:

..okj amelye

1

: alkalmasak lettek volna az emberek és népek közötti érintkezés. együttélés és együttmunkálködás előmozdítására* En ebben a szellembon Is gondolatvilágban látom a nemzetiségi kérdést. Tudom, hogy ma még sok nehézség van e téren. Hullámok jönnek innen is, onnan iSj amelyek e kérdésben magasan Járnak. De minden nehézség ellenére is erős akarattal fogjuk'végezni kötelességünket és el is fogjuk érni a nemzetiségi megértést, az ellentétek kiegyenlítését, minden ember szabadságának megóvása* val, minden kényszertől való mentességgel - bárhonnan jöjjön is. /Helyeslés, - A másik a sajtekerd és, társadalmila 1 és politikailag, Kern titok, hogy mi az én nézetem erről, csal: nem mindig közli]:. A sajtót' éppen olyan ncvolőintézménynek tekintem, mint az iskolát, sőt a sajtónak, amely felnőtteket és - néha tűikorán - gyermekeket is nevel, kötelességei vannak. Kötelességeire pedig barátságos vagy keményebb eszközökkel, olyannal, amilyenre szükség lesz. rá fogjuk sáoritani, Bem Ijedek meg attól -különben sem vagyok ijedős természetű - erről ki, miként vélekedik, akár bennt, akár külföldön, Sz országos feladat. A sajtó olyah hangon beszéljen, amely példaadó és társadalomhevelő„ Olyan feladat ez. amelyet az ország egyetemes érdekének szolgálatában és az ország erkölcsének érdekében el kell valakinek végesnie, Heg fogom próbálni, /Éljenzés ós taps,/ A sajtótörvény különben már előkészület alatt van, de ezenkívül is szükség van még nevelő és irányitomunkára „ Ez a felelősségvállalás ós felelősségérzet kérdése is.- Ami a fele 1 Ősoégválla 1 ást illeti, állami gépezetben és közéletben egyaránt, - ebben nem vagyunk' tul»-nagyok. Pedig*"szükség van felelősségvállalásra, szükség van azért, mórt kevesen vagyunk, mert mindenkinek hasznot kell hajtani a nemzet érdekében és mindenkinek át kell éreznie, hogy a maga akár kis, akár nagy munkakörében az egész nemzetet szolgálja.

<

Sokszor látom bel- és külpolitikai vonatkozásban, hogy mindent másoktól várunk. /Eolyt.köv./ ORS7ÁOOS LEVÉLTÁR in