Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1
1939-05-11 [204]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDóblTö 1 r :i * • Tizenhatodik kiadás Budapest, 1939, május 11, [ ^-•f'^O ^f^ XXI. yvf olyan, lo7. szám, POLITIKA A MÉP VIGADÓI MGYGYÜLÉ E, F Oly t a t J±_ s Csilléry András nagyhatású beszéde után Teleki Pál gr óf miniszterelnök emelkedett szólásra és a következőket mondotta. - Nagyméltóságú elnök ur, kedves magyar váDa sztopolgárok! Az első szavam a köszönet szava azért, &ogy Budapest budai választókerülete képviselőjelöltül felkórt. Megtiszteltetés ez reám személyileg, de szimbólum is a magyar miniszterelnöknek, hogy az ország szivében,itt Budapesten és ebben a teremben bontson zászlót, ahol naggyá nőtt az a gondolat, amely egy kis hadsereggel és egy maroknyi mmberrel Szegedről indult ki. Ezt a gondolatot Budapest polgárságának kitartása tette virágzóvá az elmúlt húsz esztendő alatt, _ amely nem volt küzdelem nélküli, nem volt megpróbiltotások nélküli és ném volt anélkül, hogy csábításokat ne éreztünk volna. De kitartottunk, és amikor itt körülnézek, sokakat látok olyanokat, akik e teremben ültek ezelőtt husz esztendővel Is, akkor, amikor munkánkat megkezdtük, - Egy néphez, Wolff Károly barátom nevéhez güződik'mindaz /lelkes taps/, ami itt ú főváros politikai életében tört nik, 0 lelkesített, ő vezetett minket, ő adott erőt mindnyájunknak. Mi ezt tudjuk és valljuk* Az ő elgondolása az országról és Budapestről bekapcsolódik abba az elgondolásba, amely GOmbös Gyulá/t munkaija serkentette és amelyet Gömbös Gyula óta négy miniszterelnök kézről-kézre adott. Ennek a négy férfiúnak az emléke van velünk^ Ezt a munkát kivánjuk fokozott erővel folytatni s remélem, hogy e husz esztendő után még nagyobb tömegek fognak tanúskodni arról, hogy mitörtént Budapesten és azon a'területen, amely Budapesthez tartozik és amelyre Budapest kisugárzik,, - A magyar miniszterelnök ma komoly gondok és nehéz feladatok kööctt él és arra kéri a választópolgárságot - itt is és szerte az országban - hogy ossza meg vele ezeket a gondokat és ezt a munkát és olyan férfiakat küldjön Magyarország orszáp : ' gy-lésébe, akik ezeket a gondokat mély és valódi felelősségérzettel megosztani és szolgálni tudják, /Éljenzés/ - Mik azok a gondok, mik azok a komoly kérdések, amelyek ma vállainkat nyomják? Megpróbálom őket röviden vázolni és felsorolni, ' ~ A feszültségektől és megrázkódtatásoktól. állandóan terhes Európában, ma minden gondunkat, minden igyekezetünket, de minden lelkesé désünket is elsősorban országunk biztonságának és gyarapodásának: a hadseregünk kérdésének szenteljük, Hadseregönk céljaira az állam és a köz és rajta keresztül minden magánember a maga anyagi erőforrásainak minden nélkülözhető fillérét odaadja, de ennek a kérdésnek tartalmat a magyar lélek ad, amely megtízszerezi a fegyverek erejét, amint ez a közelmúltban is történte /Éljenzés:/ f i Itt vauna 1- azután a félév óta újra növekedő ország kormány-' zatának kérdései, A kis Magyarország (feladatai után ismét egy gyarapodó, a Dunamedencéjében élő magyar és nem magyar ajkú, de közös hagyományú népekkél gyarapodó és erősödő Magyarorszá feladatai előtt állunk, /Percekig tartó éljenzés 1/ Feladatok előtt, amelyek régiek, kiélneszáz évesek: de ma mggis ujak és uj formákban, egészen uj feladatokat rónak reánk, egészen üj állami gépezettel, mert hiszen a mai állam gondoskodása ej ienőrzésé mindenfélére kiterjedő Amikor tehát országrészek kapcsolódnak hozzánk, gondoskodásunk tárgya sokkal sokoldalúbb kell, hogy legyen és nekünk magunknak is a 9oo éves dunai állam ideológiájába kell visszahelyezkednünk, a Szentietváni állam gondolatvilágába, amely nem az imperializmusnak, de a szeretetnek, a barátságnak, a patriarchális együttélésnek a gondolatát jelenti. /Lelkes éljenzés'[/ Erre kell nevelnünk önmagunkat és ifjúságunkat, amely a jövőben ennek a munkának hordozója. Ez a második feladat, 7 A harmadik feladat a nemzet újra keresztényebbé és újra magyarabbá tétele. /Viharos taps és éljenzés!/ Az idege- • és nemzetbontó XIX 0 századbeli gondolatvilág helyébe uj gondolatvixá-; helyezése. /Lelkes taps*/Ezt a gondolatvilágot nemcsak azzal szüntetjük meg, hogy /Folyt, köv./
