Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1
1939-05-11 [204]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. ' Tizenkettedik kiadás « Budapest, 1939. május 11, XXI. évfolyam, ±88 107 c szá m./A TESZ küldöttsége az igazsagügyminisztérnél. Folytatás 1./ a zsidótörvény létrehozása érdekében kifejtett és azt a bá tor, férfias kiállást, amellyel a törvényjavaslatot az országgyűlés mindkét házában a zsidóság exponenseivel szemben tanusitott. /Éljenzés,/ - Visszafojtott lélekzettel követtük e harc minden mozzanatát, de azért sohasem csüggedtünk el. Tudtuk, hogy nagy^rabecsült és szeretete.társelnökünk ezt a küzdelmet sikeresen fogja végigharcolni, hogy biztositsa fajunk uralmát magyar hazánkban. /Ugy van!/ - De eljöttünk Nagyméltóságodhoz azért is, hogy azzal a minősíthetetlen támadással szemben, mely Nagyméltöságodat a napokban a zsidóság exponensei részéről érte, teljes bizalmunkról és szolidaritásunkról biztosítsuk és kijelentsük, hogy bármily támadás is érje Nagyméltóságodat a zsidóság részéről, mindig oldala mellett fogja érezni a keresztény magyarság millióit magába foglaló TESZ-t. - Az Isten áldását kivánjuk további munkásságára és becsületes magyar életére! Lelkes éljenzés kisérte az üdvözlőszavakat, majd Tasnádi Nagy András igaz ságügy min is zter a következőkben válaszolt: - Kedves Barátaim! Mélyen meg vagyok hatva attól, hogy a TESZ ezzel a hatalmas küldöttséggel felkeresett, amely előtt elmondhatom, hogy numera lis^s ponderálisan egyaránt számit/toemcsak s zá mban nagy, hanem súlyban isj a résztvevők egyéniségének súlyánál fogva, A TESZnek úgyszólván valamennyi magyar keresztény gondolat alapján álló társadalmi egyesület a tagja s végtelenül hálásan köszönöm- a hatalmas küldöttség szónokának meleg baráti szavait, amely^eket hoznám intézett, s amelyek szivem mélyéig értek el, hn nagyon hálás vagyok azért, nogy kifejezésre méltóztatott juttatni azt, hogy a TESZ-ben tömörült keresztény társadalom megértéssel köszönte azt a munkát, amelyéét én a zsidótörvény keresztülvitele érdekében folytattam és hogy ezzel a munkával teljes egészében egyetért, Hálásan köszönöm, hogy ennek a munkának a folytatásában a TESZben tömörült magyar társadalom a jövőre is felajánlja a maga támogatását /t(gv van, ugy van/, őexcellenciája azt mondottba többek között, hogy a magyar keresztény milliók állanak emögott a küldöttség mögött és a keresztény milliók érzéseit juttatja kifejezésre. Ez eszembe juttatja parlamenti intelmem egy 'momentumát, Mielőtt a felsőházi vitában záróbeszédemet elmondottam volna, akkor történt, amit azt hiszem az újságokban is olvastatok, hogy amint a parlamentbe mentem, egy szerény keresztény fiatalember állt az utóán elém és azt mondottaj - Ne tessék bennünket cserbenhagyni! Erre a felhívásra a felsőházban válaszoltam éspedig azt, hogy én ennek a szerény fellépésű fiatalembernek a szavaiból az egész keresztény magyar társadalom hangját hallottam és ezért ott, az ország szine előtt a felsőházban válaszoltam azt, hogy nem fogom cserbenhagyni a magyar és keresztény társadalmat. Persze, amint ez má^r szokásos, - az embernek minden szavát tü^hegyére veszik és lehetőleg kritikával illetik - az történt ezzel a kijelentésemmel is. Gúnyosan emlegették azt a szerény fiatalembert, csodálatos kalandról beszéltek s azt mondták, hogy a felsőházban mégis inkább a felsőház előkelőségeinek kijelentésével kellett volna törődnöm, mint ennek az egyszerű ifjúnak a szavaival s most nagy elégtétel nekem, hogy pár héttel ezután az események után ti, ime bebizonyítjátok előttem, hogy nem képzelődtem és nem túloztam, amikor azt mondtam, hogy ennek a szerény és egyszerű fiatalembernek a szavaiban a keresztény magyar társadalom hangja csendült meg. Excellenciád szavainak befejezéséül ugyanazt mondta, amit ez a szerény ifjú mondott, ne hagyjam cserben a keresztény magyar ügyet, eddig is azt szolgáltam és ha nem jött volna hozzám senki, ha nem lenne itt ez a nagy küldöttség és ha nem szólított volna meg az a keresztény ifjú sem, akkor sem hagytam volna /Folyt.köv./ ORS7ÁGOS LFAT.f.TÁR K s/elcci"
