Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2
1939-04-21 [203]
F ü V Á R 0 S A VÁROSGAZMSÁGrI BISOT TSüG lÍLÉV~. A városgazdasági szakbizottság pénteken délután 5 órakor ülést tartott dr. Bódy László alpolgármester elnöklésével. A bizottság vita nélkül hozzájárult a polgármesternek a székesfőváros biztositási ügyére vontakozó előterjesztéséhez, úgyszintén ahhoz az előterjesztéséhez, amelyben az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal által kezdeményezett munkaközös- ég költségeihez való hozzájárulást biztosit, valamint a New-York-i világkiállításon való résztvetelre szükséges költségek engedélyezésére. A Szent István Hét előkész'.CLeteivel ka csolatban Gazdy Jenő szólalt fel, hangsúlyozván, hogy a Gyöngyös Bokrétának sza^ad-szinpadon való szerepeltetése bizonyos aggodalmat kelt, azért a maga részéről hhlyesli, hogy az ügyosztály csak két .ilyen előadás megtartásához járult hozzá. Kockázatosnak tartja azt, hogy a tűzijátékok megrendezésénél idegen vállalkozókkal kísérletezzenek, azért a régi vállalkozót kellene a múlt hibáira figyelmeztetni és bizontság okáért azt kellene megbizni az idei tűzijátékok megrendezésével is. Kovácsházy Vilmos tanácsnok bejelentette;, hogy három vállalkozót fognak ajánlattételre felhivni s majd a szakbizottság dönt, hogy melyiket bizzák meg a tűzijáték megrendezésével, A szakbizottság ezután ehhez az előterjesztéshez is hozzájárult, Napirend után ."ismét Gazdy Jenő szólalt fel, hangsúlyozván azt, hogy a mostani borravalós rendszer mellett a főváros fürdőalkalmazottainak illetményét egyöntetűen kellene r ndezni, ugy, hogy azok részére bizonyos kisebb alapilletményt állapitanának meg, mert most a borravalós alkalmazottak ki vannak téve a szezon ingadozásainak. Kovácsházy Vilmos tanácsnok megemlítette, hogy azelőtt az alkalmazottak fixfizetésben részesültek borravaló nélkül s ők raguk kivánták a borravalós reandszer visszaállítását. Ha a mostani fürdőárak mellett még alapdijat is rendszeresítene a főváros, akkor a fürdőjegyek árát feltétlenül fel kellene emelni, ami nem kivánatos./MOT/Lá.Vr. MEZŐGAZDASÁG KIMAGASLÓ TENYÉSZTÍSI EREDMkNYEK A MAGYAR SZARVASMARHATEifYÉSZTÉSBEN. Nemcsak magyar, de világviszonylatban is Igen figyelemreméltóak azok az er- dmények, amelyeket a magyar gazdák céltudatos és áldozatkész tenyésztőmunkával a azarvasmarhatenyé ztés ter n az utóbbi években elértek. Az Országos Törzskönyvelő Bizottság, amely a földművelésügyi minisztériumnak ós az országos Magyar Gazdasági Egyesületnek közös véleményező ós irányító szerve, a szarvasmarhatenyé/sstó egyesületek által rendelkezésére bocsájtott adatok alapján, országos tejelési és tenyésztési díjazás keretében évről-évre megállap/itja a legújabban elért kimagasló tenyésztési és tejtermelési eredményeket. Az idén tizedszer megrendezett országos díjazás eredményeiben fokozottan kidomborodnak a szarvasmarhatenyósztés uj j bb irányelvei, amelyek szerint nem túlhajtott tejhozamrekordok elérésére, hanem lehetőleg hosszabb időre terjedő, tartós eredményekre kell törekedni• Az országos díjazás különböző csoportjaiban "Magyarország legjobban tejelő tehenének" az egri érseki uradalnm " Dejtár " nevü magyar pirostarka tehene bizonyult, 11,816 kg. tejhozammal. A legjobban tejelő "kisgazda-tehén" Nagy Lajos füzespusztai kistenyésztó'nek "Szegfű" nevü magyar pirostarka -cehe lett, 8.790 kg, évi tejhozammal. A Magyarország legnagyobb életteljesltményü elit teheneinek díjazása céljából kiirt cso] portban első lett kk. K'rolyi István gróf igarpusztai tehenészetének Emma" nevü magyar pirostarka tehene, amely életében a díjazás feltételei• ben megkívánt tenyésztési eredményeken kivül összesen'64.084 kg. tejho/) zimot és ebben 2 .750 kg, te j zsirhozamot ért el ./Folyt .köv./
